1974. január 6-án hunyt el Zadjeli Slachta Margit Borbála szerzetesnő, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítója, keresztény feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő. Az elvei melletti bátor kiállása miatt szállóigévé vált róla az a Parragi György országgyűlési képviselőhöz, újságíróhoz kötött megjegyzés, hogy „ő az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben”.
Slachta Margit magyar katolikus szerzetesnő az elsők között lépett be a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulatba. 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, 1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották, így ő lett az első női képviselő Magyarország történetében. Mandátuma lejártával inkább nőmozgalmával foglalkozott, 1923-ban néhány társával megalapította a Szociális Testvérek Társaságát. 1940-ben beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében, tiltakozott a deportálás ellen, keresztény értékrendű világnézeti kurzusokat szervezve igyekezett ellensúlyozni a hitleri propagandát. A vészkorszak idején a Testvérek több rendházban is bújtattak üldözötteket. 1945-ben, pártonkívüli jelöltként, ismét nemzetgyűlési képviselő lett. A Keresztény Női Tábort az 1947-es országgyűlési választásra azonos néven szervezte önálló politikai párttá, amelynek első és egyetlen elnöke lett. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen.
Letartóztatástól tartva június 22-én éjjel Ausztriába menekült, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Az emigrációban is aktív maradt, megpróbált segíteni az 56-os menekülteknek is. 1974-ben a Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el, Buffalóban. 2021. október 26-án exhumálták földi maradványait, majd 2021. december 7-én Budapesten, a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben ünnepélyesen újratemették.
Slachta Margit, az első magyar képviselőnő a budapesti I. választókerületben átveszi mandátumát
Forrás: Vasárnapi Ujság, reprodukció
Közzétéve: 2024-02-09 11:33
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
