2011-ben a magyar Országgyűlés a 61/2011 (VII. 13.) számú határozatában döntést hozott az Országházat körülölelő Kossuth Lajos tér átalakításáról. A rekonstrukciós munkákat a Steindl Imre Program (SIP) foglalta magában. A 2012–2014 között lezajlott térrekonstrukció közel hét és fél hektárnyi terület megújítását és új funkciókkal történő ellátását eredményezte.
A gépjárműforgalom a tér átalakításának köszönhetőn radikálisan lecsökkent. Áthelyezésre került a villamosvonal. Eltűnt az aszfaltborítás, és a teret természetes eredetű, kopás- és időjárásálló kővel fedték le, teljesen átépítették a tér közműhálózatát, aminek következtében eltűnt az oszlop- és kábelrengeteg. A rekonstrukció az addig mellőzött rakparti sétányt is szervesen bekapcsolta a tér szerkezetébe. A téren átgondolt és fenntartható parkstruktúra alakult ki. A több mint 23 ezer négyzetméternyi zöldfelületből 11 800 négyzetmétert borít gyepszőnyeg. Az Alkotmány utca felől egy vízmedence zárja le a teret, amely mögé egy 33 méter magasan lobogó 28 négyzetméteres országzászló került.
Az Országháztól északra eső térrészen háromszintes mélygarázst építették ki, amely a képviselőknek és az Országgyűlés alkalmazottainak biztosít parkolási lehetőséget. A tér szintje alatt épült ki a Látogatóközpont is, amely évi több mint 700 ezer érdeklődő számára biztosít magas színvonalú kiszolgálást. Innen nyílik az Országgyűlési Múzeumnak a magyar törvényhozás ezer évét bemutató kiállítása, és innen lehet föld alatti folyósokon keresztül bejutni az Országház épületébe.
Az Országház XV. számú udvara alatt kialakított helyiségbe az épület építéstörténetét bemutató tárlat került. Az épület téren található egykori szellőzőalagútjaiban kiállítótereket alakítottak ki. A déli szellőzőben az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak emlékhelye kapott helyet, az északiban az Országházhoz köthető kőtár került kialakításra.
Sor került a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatának visszaállítására is. Gróf Andrássy Gyula teljesen megsemmisült bronz lovas szobrát, illetve gróf Tisza István emlékművét korabeli fotók és dokumentumok alapján alkották újra. A Kossuth Lajos-szoborcsoport alakjait pontos másolatok készítését követően újrafaragták. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát elbontották és darabonként restaurálták, majd a korábbi helyétől kicsivel távolabb állították vissza. A program keretében a főbejáratot őrző bronzoroszlánok felújítása, illetve a Nagyatádi Szabó István-szobor elveszett bronzreliefjének rekonstruálása, visszahelyezése ugyancsak megtörtént. A II. világháború után a téren felállított szobrok felújítva más fontos közterületekre kerültek.
A Kossuth Lajos tér rekonstrukciójával összefüggésben felgyorsult és befejeződött az országházi homlokzatok felújítása, 2013 karácsonyára az utolsó állványszakaszt is elbontották. A külső felújítási munkálatok befejezése után az Országház új, modern, valamennyi homlokzatra kiterjedő világítást kapott. Megújult a II. világháború óta kormányzati funkciókat kiszolgáló Kossuth tér 2–4. szám alatti épületnek, az ún. Wellisch-háznak a homlokzata és tetőzete is.
A SIP második ütemének részeként sor került az Országház bér- és kazánházának – ma Tisza Lajos Irodaház – felújítására, továbbá az épület második világháború után leegyszerűsített homlokzatainak a helyreállítására és az utólagosan ráépített emelet lebontására. A tér látképét meghatározó legjelentősebb beruházás az egykori Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége székházának helyén felépült Szabad György Irodaház lett, mely az Országgyűlés Hivatalának biztosít helyet. A Steindl Imre Program részeként az Országház homlokzatát díszítő címergaléria megújítását is elvégezték, aminek során 120 – eredetileg többszörösen megjelenített – faragott kőcímert cseréltek le.
A program második ütemében megtörtént a Nemzeti vértanúk emlékművének az újjáépítése is. A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából az Alkotmány utca tengelyében megépült az Összetartozás Emlékhelye.