V. Ferdinánd király 1848. április 11-én szentesítette az utolsó magyar rendi, 1847–1848-as pozsonyi országgyűlésen elfogadott áprilisi törvényeket, melyek a reformkor több évtizedes közjogi harcának eredményeként születtek meg.
A törvények egy része az állammal volt kapcsolatos; ezek részint a polgári államszervezet kiépítésének lettek fontos állomásai, részint pedig az állami egység helyreállítását szolgálták. A törvények rendelkeztek többek között a független és az országgyűlésnek felelős magyar minisztérium felállításáról, valamint népképviseleti rendszert vezettek be az országgyűlés alsótábláján.
A törvények másik csoportja az egyenlőséget és a szabadságot volt hivatva biztosítani gazdasági és politikai téren, így például a korban széles körűnek számító, bár nem általános választójogot vezettek be. A törvények kimondták a közteherviselés elvét, a feudális állam jogintézményeinek lebontásában pedig nagy szerepe volt az úrbériség eltörléséről szóló törvénycikknek.
Jelentősek a szabadságjogokat részletező törvények, így a sajtószabadságról, a tanszabadságról és a vallásszabadságról szóló törvénycikkek is.
Az 1848-as forradalmi ifjúság tevékeny köréhez tartozó Stetina Ignác nemzeti zászlója A magyar törvényhozás ezer éve című kiállításon, 2022
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Az áprilisi törvények legfontosabb cikkelyeit és jelentőségét mutatja be Az áprilisi törvények című animációs kisfilm.
Közzétéve: 2023-04-11 08:00
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
