Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke 1947. február 26-án jelentette be a Tisztelt Háznak, hogy a szovjet katonai hatóságok előző nap őrizetbe vették Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését a Budapesti Népfőügyészség február 11-én kérte. A Mentelmi bizottság február 25-én terjesztette be jelentését, a megszálló hatóságok pedig még aznap letartóztatták a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Köztársaság elleni összeesküvéssel, szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával vádolták meg. 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, ahol bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után még kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. 1959. június 21-én halt meg. Az Országgyűlés 2000-ben február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította az 58/2000. (VI. 16.) országgyűlési határozattal.
Kovács Béla kisgazdapárti politikus útlevele az Országgyűlési Múzeum állandó kiállításán
Forrás: Országgyűlési Múzeum
Közzétéve: 2022-02-26 11:52
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
