Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

Az országgyűlés és a kormány költözése 1849-ben

1849. május 31-én az Országgyűlés elhatározta, hogy Debrecenből visszahelyezi székhelyét Pestre, egyúttal üléseit július 2-ig felfüggesztette. Július 2-án, az egyetlen pesti ülésen kimondták, hogy az Országgyűlés Szegedre költözik. A Görgei Artúr vezette honvéd fősereg 1849. május 21-én, tizenhét napi ostrom után visszafoglalta Buda várát. A hír május 22-én érkezett meg Debrecenbe, mely ekkor a magyar kormány ideiglenes székhelye volt. Az Országgyűlés május 31-én tartotta Debrecenben utolsó ülését, majd megkezdődött a minisztériumok, az Országgyűlés és az egyéb hivatalok költöztetése. 1849. július 2-án a képviselőház egyetlen pesti ülésén Kossuth beszámolt a katonai helyzet kedvezőtlen fordulatáról, valamint a képviselők határozatot hoztak az Országgyűlés újbóli elköltözéséről, ezúttal Szegedre. Kossuth bejelentette azt is, hogy intézkedni fog a magyar bankjegy hitelének rontóival szemben, valamint kitartásra és bizalomra kérte a jelenlévőket. Július 8-án a kormány megkezdte Szegedre költözését, mely július 14-én fejeződött be.


A kormány a pesti polgárokhoz – Az Országgyűlési Könyvtár Manifesztumgyűjteményéből
Forrás: Országgyűlési Könyvtár

Közzétéve: 2024-06-06 09:03

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.