Asset Publisher

150 éve született Angyal Pál, a 20. század egyik legkiemelkedőbb büntetőjogásza

Angyal Pál a múlt század eleje és a két világháború közötti korszak egyik legnagyobb hatású büntető jogtudósa volt, munkássága átfogta a kriminológia, a büntetőjog és a büntető eljárásjog szinte minden részterületét. 1873. július 12-én született Pécsett, a jogtudomány iránti érdeklődését feltehetően édesapja keltette fel, aki királyi alügyész, majd törvényszéki, később királyi ítélőtáblai bíró volt. Angyal Pál tudományos teljesítménye szinte felülmúlhatatlan, az általa írt több mint 100 monográfiával és a mintegy 500 szakcikkel maradandót alkotott, napjainkban is sokszor idézik, hivatkozzák őt a büntetőjogi szakirodalomban.

Angyal Pál
Forrás: Büntetőjogi tanulmányok: Angyal Pál születése 60-ik és jogtanári működése 35-ik évfordulójának emlékére. Budapest: Pallas, 1933. p.1. OK: KK III/10005


Külön is megemlítendők Angyal Pál művei közül a büntető anyagi jogi és perjogi tankönyvei, kommentárjai, melyek alaposságuknak és rendszerező felépítésüknek köszönhetően mind a gyakorló, mind pedig az elméleti jogászok számára letisztult alapokat biztosítottak. Kiemelkednek az életművön belül A magyar büntetőjog kézikönyve című 21 kötetes sorozat kötetei, melyek 1928 és 1943 között jelentek meg. Szerkesztője volt több neves jogi kiadványnak is, így például 1920 és 1940 között a Magyar Jogi Szemle, 1913 és 1919 között pedig a Bűnügyi Szemle szerkesztői feladatait látta el.

A magyar büntetőjog tankönyve
Forrás: A magyar büntetőjog tankönyve / Angyal Pál.  9. kiad. Budapest: Stachora K. Ny. 1943. 1. kötet. OK: B5/2150:1-2

Jelentős szerepet vállalt a törvényhozásban, számos büntetőjogi törvényjavaslat kidolgozása és véleményezése fűződik a nevéhez. Nagy része volt az I. büntető novella (1908. évi XXXVI. törvény) és a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913. évi VII. törvénycikk előkészítésében, de részt vett a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913. évi XXI. törvénycikk („dologházi törvény”) megalkotásában is.

Megalapította és felkarolta a korabeli pártfogás intézményrendszerét, az ő kezdeményezésére alakult meg a Patronage Egyesületek Országos Szövetsége. 1930-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1939 és 1944 között a Magyar Jogászegylet elnöke is volt, számos hazai és külföldi kitüntetés birtokosa.

Negyvenhat éven át oktatott, saját feljegyzései szerint az összes megtartott előadásainak száma 11 ezren felül volt, hallgatói száma pedig megközelítette a hatvanezret.

Dedikált kézikönyvünk
Forrás: Angyal Pál: A lopás. Budapest: Athenaeum, 1933. 154 p. (A magyar büntetőjog kézikönyve 10.) Dedikált! OK: 454.068 * B6/1198:10

 

Nagy terjedelmű, a büntetőjog egészét felölelő szakmai munkássága mellett Angyal Pál nyitott volt a segédtudományok iránt is, otthonosan mozgott a jogbölcselet, a szociológia és a kriminálpszichológia területén is, több tanulmányában vizsgálta, kutatta a nagy írók és költők (Shakespeare, Zola, Dosztojevszkij, Arany János) bűntettes alakjait jellemző sajátos lélektani vonásokat.

Angyal Pál életéről, munkásságáról további részleteket tudhatnak meg az Országgyűlési Könyvtár repozitóriumában, a Magyar Jogi Portálon , ahol online teljes szöveggel elérhetők a szerző digitalizált könyvei is. A repozitóriumban Angyal Pál 105 műve mellett, több, mint 120 hazai jogtudós, szerzői jogilag nem védett könyvét is szabadon öngészhetjük (https://konyvtar.parlament.hu/jogtudosok)

A könyvtárba személyesen ellátogató érdeklődők a Nagy olvasóterem tárlójában megtekinthetik az évfordulóra készített kiállítást is.