2020. június 22-től, hétfőtől ismét látogatható az Országgyűlési Könyvtár. A nyári nyitvatartási rendnek megfelelően hétfőtől péntekig 9 és 20 óra között várjuk önöket, szombatonként pedig intézményünk zárva tart. Olvasójegyük érvényessége a zárvatartás időtartamával meghosszabbodik. A COVID-19 járványt követő helyzet azonban rendkívüli biztonsági intézkedések bevezetését teszi szükségessé olvasóink és munkatársaink védelme érdekében a könyvtár használata során.

Több alkalommal is írtunk már jelentős életművet maguk után hagyó brit parlamenti tudósítókról, karikaturistákról, illetve ennek kapcsán egy sajátos műfajról, a parliamentary sketch writing-ról, ám mindeddig nem jártuk körbe a témát annak kronologikus kezdeteitől a 21. századig. A következőekben erre teszünk kísérletet.

Az Országgyűlés elnöke immár tizedik alkalommal hirdeti meg a “Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című ösztöndíjprogramot. A kezdeményezés célja a fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása.

​A második világháború után a Népszövetség Állandó Nemzetközi Bírósága utódaként jött létre az ENSZ legfőbb bírói fórumaként működű Nemzetközi Bíróság, amelynek statútuma (alapszabálya) alig tért el elődjének alapító okiratától. Az ENSZ Alapokmányának XIV. fejezete alapján felállított Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice) nem csupán, elődjéhez hasonlóan önálló jogalanyként született meg, hanem egyben az ENSZ egyik főszerveként, annak legfőbb bírói intézményeként kezdte meg működését.

A „vörös térképet” elkészítő Teleki Pál mellett Apponyi Albert az a magyar politikus, akinek a nevéhez leginkább kötődik a trianoni döntés megakadályozásáért folytatott küzdelem, a korabeli közvélemény és az utókor szemében egyaránt. Apponyi mögött ugyanakkor egy teljes, a történelmi Magyarországhoz kötődő életút állt, mire 73 évesen a magyar békeküldöttség vezetője lett.