Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére. Az alábbiakban a közelmúltban feldolgozott, parlamentarizmussal foglalkozó külföldi köteteinkből adunk közre egy válogatást.

A modern magyar jog kiépülése 1861-től indult meg hazánkban, melynek első és egyik legfontosabb mérföldkövét az 1861. január 23-tól március 4-ig ülésező Országbírói Értekezlet munkájának eredményeként megalkotott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok jelentették.

Concha Győző jogtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja és vezető tisztviselője az egyik legnagyobb hatású magyar szakember volt a közigazgatás-tudomány művelői között. Széles látókörű gondolkodó, „homo universitas”, aki tudományos munkásságával megkerülhetetlen tényezővé vált a hazai közigazgatás-tudomány, az alkotmányjog és a később valóban önálló diszciplínává vált politológia világában.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére. Az alábbiakban a közelmúltban feldolgozott, történelmi tárgyú külföldi köteteinkből adunk közre egy válogatást.

II. Rákóczi György 1621. január 30-án született Sárospatakon. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia 1648. október 11-én vette át a hatalmat, ezt követően pedig kisebb megszakításokkal 1648 és 1660 között tevékenykedett erdélyi fejedelemként. Uralkodása elsősorban balszerencsés lengyel hadjáratáról és az azt követő török-tatár dúlásról maradt emlékezetes, azonban jelen írásban működésének egy kevésbé ismert, ám az erdélyi jogfejlődés, a kodifikációs törekvések szempontjából annál maradandóbb eredményét szeretnénk felidézni.