Másfél évszázaddal ezelőtt, 1873. november 17-én jött létre hazánk fővárosa lényegében a mai formájában. Öt évvel a kiegyezés után egységes várossá olvadt össze az akkori Magyarország szívében, az ország területét átszelő legfontosabb folyó, a Duna két partján elhelyezkedő két uralmi, illetve gazdasági központ, Buda és Pest – valamint Óbuda és a Margit-sziget –, megteremtve az alapot ahhoz, hogy a magyar főváros a következő fél évszázad során milliós európai nagyvárossá váljon.

Az Országgyűlési Könyvtár szakmai támogatásáért járó Nagy Miklós-díj átadására november 8-án került sor az Országházban. Az Országgyűlés elnöke által a könyvtár fennállásának 150. évfordulója alkalmából alapított kitüntetést Stipta István jogtörténész, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának emeritus professzora vehette át. A rendezvényen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a díjazottat és a szakmai közönséget.

Az Országgyűlési Könyvtár megalapítását az 1868. november 6-i képviselőházi házszabály 215. paragrafusa mondta ki: „A Ház, tagjainak használatára, könyvtárt állít, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak.”

Dear Visitors,
Please note that on Wednesday, 1 November 2023, the library will stay closed.

Vámbéry Ármint, hazánk legnevesebb orientalistáját aligha kell bemutatnunk olvasóinknak. Egyetlen fiának, Vámbéry Rusztemnek a neve azonban minden bizonnyal kevésbé ismerősen cseng sokak számára, nem hétköznapi élettörténetéről és jogtudósi pályájáról pedig manapság ritkán esik szó. Alábbi írásunkkal a magyar kriminológia kiváló képviselőjére, a szabadságjogok egyik első hivatásos hazai védelmezőjére emlékezünk.