Az Országgyűlési Könyvtár mint parlamenti könyvtár a kezdetektől rendszeresen és szervezetten gyűjti a magyar országgyűlések által kiadott, illetve a magyar parlamentarizmussal, annak történetével foglalkozó dokumentumokat. Ennek intézményesült formája az 1962 óta létező Magyar Parlamenti Gyűjtemény. Olvasóink rendszeresen fordulnak kérdésekkel a Magyar Parlamenti Gyűjtemény szakreferenseihez. A kérdések jellege meglehetősen szerteágazó, amint azt az alábbiakban bemutatott néhány példa is jól illusztrálja.

Az Egyesült Nemzetek elnevezés az Amerikai Egyesült Államok elnökétől, Franklin D. Roosevelttől származik. Először 1942-ben használták, amikor 26 ország képviselői kormányaik nevében kötelezettséget vállaltak, hogy együtt vállalják a harcot a tengelyhatalmak ellen. Az ENSZ Alapokmányát (Charter) az 1945 áprilisa és júniusa között tartott ENSZ Konferencián 50 nemzet képviselője dolgozta ki, és írta alá június 26-án. Lengyelország nem képviseltette magát a konferencián, de később aláírta az Alapokmányt, így 51 alapító tagállamról beszélhetünk.

Panka Károly 1882. július 30-án született Pécskán (Arad vármegye). Sárospatakon a Református főiskola, teológiai akadémia és gimnáziumba járt középiskolába, egyetemi tanulmányait 1901 őszétől Kolozsváron végezte, az államtudományi doktorátust is ott szerezte meg 1910-ben. 1903. szeptember 1-jén lépett a képviselőház szolgálatába, mindvégig itt dolgozott, összesen 37 évet, ezen belül a Képviselőházi Könyvtárban 34 évig munkálkodott.

Örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy 2020. június 22-től, hétfőtől ismét látogatható az Országgyűlési Könyvtár. A nyári nyitvatartási rendnek megfelelően hétfőtől péntekig 9 és 20 óra között várjuk önöket, szombatonként pedig intézményünk zárva tart. Olvasójegyük érvényessége a zárvatartás időtartamával meghosszabbodik. A COVID-19 járványt követő helyzet azonban rendkívüli biztonsági intézkedések bevezetését teszi szükségessé olvasóink és munkatársaink védelme érdekében a könyvtár használata során.

A tőzsde a modern gazdaság, kereskedelem nélkülözhetetlen intézménye, a „piacok piaca”, a kereslet-kínálat központosítása; létrejöttéhez elengedhetetlen az üzletkötések tömegessé válása, s a helyettesíthetőség mind az áru, mind a fizetőeszköz oldalán. Budapesten, az eredetileg 1864-ben megnyitott egyesített Áru- és Értéktőzsde, több évtizedes szünet után 1990-ben nyitott újra. Az évforduló alkalmából áttekintjük az intézmény több mint 150 éves történetét.