Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a fő gyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére. A külföldi könyvújdonságok beszerzése évről évre folyamatosan zajlik, alapvetően a tudományterületi, gyűjteményi szakreferensek javaslatai alapján és külső szakértőket is bevonva a véleményezési, javaslattételi folyamatba. Évente több száz idegen nyelvű művet vásárol a könyvtár, melyek közül minél többet igyekszünk szabadpolcon elhelyezni a Nagy olvasóteremben.

A Theatrum historicum theoretico-practico című, egyetemes történeti összefoglaló első kiadása 1648-ban jelent meg „a világ könyvesboltjában”, azaz Amszterdamban, mégpedig a híres Elsevier-nyomda kiadásában.

A De historien des Ouden en Nieuwen Testaments…, (továbbiakban: De historien), azaz az Ó- és Újszövetség története című, holland nyelvű kötet 1695-ben jelent meg Amszterdamban, Joannes Stichter könyvkereskedő, illetve könyvkiadó kiadásában. A terjedelmes, 613 oldal hosszúságú mű a Biblia történetével, továbbá keresztény vallástörténettel, teológiával, az Ó-, illetve az Újszövetség magyarázatával foglalkozik.

Thomas Hobbes, (1588. április 5 – 1679. december 4.) angol filozófus, politikatudós, történész Oxfordban folytatott tanulmányait követően az arisztokrata Cavendish-család szolgálatába állt. Állása kivételes lehetőségeket teremtett számára: kiváló könyvtárakhoz lett hozzáférése, kapcsolatba került Galileoval, Descartes-tal, Ben Johnsonnal, illetve Francis Baconnel (az utóbbival öt éven át együtt is dolgozott), továbbá hosszabb időt töltött Európában, ahol megismerhette az aktuális művészeti, tudományos és filozófiai irányzatokat. 1640-ben rojalistaként a forradalmi események hatására elhagyta Angliát és 1651-ig Párizs mellett élt.

A Ferenc-csatorna (a mai Duna-Tisza-Duna-csatorna része), egész pontosan a Ferenc-csatornák történetének számtalan szereplője van, kezdve a Német-Római Birodalom utolsó császárától, (az „egyik” névadó) I. Ferenctől (1792-1830), nemeseken, telepeseken át egészen a tervezőkig. A közel száz évet átkaroló históriában felbukkan a legendás életutat bejárt olasz altábornagy Türr István, Kiss József és Kiss Gábor mérnökök, valamint a („másik névadó”) I. Ferenc József osztrák császár (1848-tól) és magyar király (1867-től 1916-ig).