A közelmúlt szélsőséges időjárása a Budapest története iránt érdeklődőknek és az újságíróknak egyaránt eszébe juttatott egy több évszázados múltra visszatekintő gondolatot a pesti várostervezéshez kapcsolódóan, amely ma már némiképp megmosolyogtató, de a maga idejében igen jelentős politikai, gazdasági és mérnöki erőforrásokat volt képes mozgósítani.

125 éve, 1896. július 16-án született a második világháború kataklizmája után a Népszövetség romjain újraformálódó világszervezet, az ENSZ emblematikus alakja, Trygve Lie norvég politikus, aki az intézmény első főtitkáraként elévülhetetlen érdemeket szerzett az ENSZ globális státuszának megerősítésében, valamint a szervezet első konfliktuskezelési és békefenntartási erőfeszítéseinek sikerre vitelében.

A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk, melyet az Országos Törvénytárban 1896. december 22-én hirdettek ki, a hazai perjog történetében mérföldkőnek számít. A törvény jogtörténeti jelentősége abból fakad, hogy azt megelőzően a hazai bűnvádi perjog évszázadokon át kodifikálatlan maradt, a számos jogforrásból táplálkozó perjogi joganyag területileg és személyileg is megosztott, partikuláris volt.

Pulszky Ágost neves jogtudós, politikus, országgyűlési képviselő, valamint a Képviselőház Könyvtárának lelkes támogatója 1846. július 3-án született Bécsben Pulszky Ferenc nagyobbik fiaként.

Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896. május 2. és október 31. között. Az 1867. évi kiegyezés után dinamikusan fejlődő Magyarországon az 1880-as években merült fel a gondolat, hogy ünnepeljék meg a honfoglalás ezredik évfordulóját.