Concha Győző jogtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja és vezető tisztviselője az egyik legnagyobb hatású magyar szakember volt a közigazgatás-tudomány művelői között. Széles látókörű gondolkodó, „homo universitas”, aki tudományos munkásságával megkerülhetetlen tényezővé vált a hazai közigazgatás-tudomány, az alkotmányjog és a később valóban önálló diszciplínává vált politológia világában.

II. Rákóczi György 1621. január 30-án született Sárospatakon. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia 1648. október 11-én vette át a hatalmat, ezt követően pedig kisebb megszakításokkal 1648 és 1660 között tevékenykedett erdélyi fejedelemként. Uralkodása elsősorban balszerencsés lengyel hadjáratáról és az azt követő török-tatár dúlásról maradt emlékezetes, azonban jelen írásban működésének egy kevésbé ismert, ám az erdélyi jogfejlődés, a kodifikációs törekvések szempontjából annál maradandóbb eredményét szeretnénk felidézni.

Közvetlenül a második világháború lezárását követően, a kollektív bűnösség elve alapján Magyarország területéről 1946. január 19. és 1948. június 30. között megközelítőleg 200-220 ezer német nemzetiségű embert telepítettek ki Németországba. A fentebbi eseménysorozatra emlékezve jelölte ki a Magyar Országgyűlés 2012. december 10-én január 19-et a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává. A dátum szimbolikus: 1946-ban e napon hagyta el Magyarországot – egész pontosan Budaörsöt – az első vonatszerelvény, amely az elüldözött német nemzetiségű lakosokat szállította Németországba.

Tessedik Sámuel a magyar felvilágosodás korának egyik legjelentősebb képviselője volt, akinek munkájára egyaránt nagy hatással voltak Rousseau tanai, a felvilágosodás racionalizmusa és a pietizmus gyakorlati vallásossága.

​A török hódoltság és a reformáció kora óta az addig nagy többségében katolikus Magyarország felekezetileg heterogén országnak számít. A vallási összetételben bekövetkező változásokat nem kis részben a nemzetiségi kép átalakulása okozta, hiszen a Kárpát-medencében ez a két identitásképző elem szorosan összekapcsolódott. A trianoni békeszerződés alapjaiban változtatta meg az ország felekezeti összetételét, a nemzetiségileg homogénebbé vált országban nőtt a magyarsághoz kapcsolódó felekezetek részaránya.