A magyar nyelvű hitvita- és prédikátorirodalom kiemelkedő alakja, az ellenreformáció és a katolikus irodalom legnagyobb formátumú művelője, Pázmány Péter 1570. október 4-én Nagyváradon született.

Németország jelentős meggyengítése, az új háború indítására való képtelenné tétele, gyarmataitól történő megfosztása az első világháború kirobbanásától az antanthatalmak legfőbb stratégiai hadicéljai közé tartozott, az Osztrák-Magyar Monarchia megszüntetésének gondolata azonban csak a későbbiekben fogalmazódott meg a szövetséges vezetők fejében.

Somló Bódog – vagy ahogyan külföldön ismerik: Felix Somló – a hazai jogbölcseleti gondolkodás meghatározó jelentőségű alakja, emellett munkáinak nagy jelentősége volt a magyar szociológia megszületésében is. Tanítványa volt többek között Moór Gyula és Lukács György. Munkássága révén a magyar jogfilozófiát az ország határain túl is ismertté tette. Életműve Európa-szerte közismertté vált, elméletével a külföldi szakirodalom kiemelten foglalkozott.

1820. szeptember 12-én Széchenyben született Szontágh Pál képviselőházi alelnök, főrendiházi tag és belső titkos tanácsos, akit kortársai közül sokan csak az "utolsó tekintetes úrként" emlegettek. Írásunkban a politikus születésének 200. évfordulója alkalmából idézzük fel életét és pályáját.

A trianoni békeszerződés következményeként beállt területi és gazdasági veszteségek jelentős hatást gyakoroltak a kiegyezés után létrehozott modern magyar bírósági szervezetre is, amely többek között a bíróságok számának csökkenésében, az illetékességi területük megváltozásában mutatkozott meg. Az ország területének összezsugorodásával hasonló méretű veszteséget szenvedett el a bírósági szervezet is, amelyet a kiegyezés után egy közel 300 ezer km2 alapterületű országra méreteztek.