Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – mellékgyűjtőkörök

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2021-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal könyvtárunk mellékgyűjtőköri tematikáival foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

 

 

Joel Mokyr: A Culture of Growth: The Origins of The Modern Economy. Princeton, NJ, Princeton University Press, 2018. 424 p.

Joel Mokyr holland-amerikai gazdaságtörténész legújabb könyvében arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért pont Európából indult ki és teremtett a világon addig nem látott anyagi jólétet az ipari forradalom. Mokyr úgy látja, a 17. századi Európa uralkodó kultúrája, a felvilágosodás szolgált táptalajul e folyamathoz – tágabb értelemben pedig a közgondolkodásnak a megelőző két évszázadban lezajlott lassú és fokozatos, a tudományos gondolkodás irányába történő elmozdulása. A világról alkotott képünk formálói közül kiemeli Isaac Newtont és Francis Bacont: előbbinek szerinte annak a megértését köszönhetjük, hogy a minket körülvevő természeti világ szabályok szerint működik, amelyeket képesek vagyunk megismerni és megérteni, utóbbinak pedig azt a gondolatot, hogy a tudomány segítségével az ember képes hatni a természetre, és azt a maga javára hasznosítani. Ezek az elképzelések azért tudtak hatást kifejteni, mert mire megjelentek, – a kontinens egészét uraló központi hatalom hiányában – már kialakult Európában a szabadon áramló gondolatok „piaca”, amelynek köszönhetően egy koncepció egymástól távol élő gondolkodókhoz is viszonylag rövid időn belül eljuthatott, ezután pedig az ő különböző nézőpontjaik tovább alakították, tökéletesítették az eredeti ötletet. A tudományos gondolkodás elterjedése olyan technológiai fejlesztésekhez vezetett, mint a nyomda, vagy a pontosabb tengeri navigációt lehetővé tevő eszközök, illetve a távolabbi hajózást megengedő vízi járművek, amelyek mind-mind segítették az új elképzelések Európába való eljutását és a kontinensen belüli szétterjedését. Az új gondolatok szabad áramlása, a tudományos világszemlélet ennek köszönhető elterjedése, illetve az utóbbi miatt megvalósuló, az újdonságok térhódítását még jobban segítő új találmányok egy olyan öngerjesztő folyamattá álltak össze, amely legvégül elvezetett a hatékonyabb termelést és energiafelhasználást, illetve a gyorsabb közlekedést és szállítást lehetővé tevő technológiai áttörésekhez, összefoglaló néven az ipari forradalomhoz.

 

 

Claire Bidart – Alain Degenne – Michel Grossetti: Living in Networks: The Dynamics of Social Relations. Cambridge, Cambridge University Press, 2020. 321 p.

A mű a Cambridge University Press által kiadott, a társadalmat, egyéni életünket át- meg átszövő kapcsolatainkkal, hálózatainkkal foglakozó sorozat, a Structural Analysis in the Social Sciences immáron 49. darabja. Cambridge-ben már a nyolcvanas években felfigyeltek a hálózatok jelenlétére-jelentőségére, és 1987-ben napvilágot látott a sorozat első kötete.

Mindhárom szerző Franciaország vezető kutatóintézeteinek tagja, és a személyes élethelyzeteken, illetve állapotváltozásokon keresztül három különböző irányból kutatják a közösségi hálózatok alakulását, fenntartását, megszűnését.

A könyv három nagyobb részre, ezen belül tizenkét fejezetre tagolódik. Az első rész a személyes kapcsolatok létének fontosságával, elemzésével, összetételével, alakulásával, típusaival foglalkozik. Ezt követően megismerhetjük a kapcsolataink és hálózataink dinamikáját. Rácsodálkozhatunk arra, hogy kapcsolataink, az életünkben kialakított hálózatok hatással vannak egymásra, mind újabb lehetőségeket teremtve magunk és mások számára egyaránt. A könyvet olvasva felismerhetjük azt is, hogy nincs olyan ember, aki ne lenne építője, szerves része a kapcsolatok hálójának, és hogy ezek a személyes hálózatok miként szövik be, sőt tartják fenn társadalmunkat. Megtudhatjuk azt is, hogy milyen érzékenyen reagál a kapcsolati háló, ha valamilyen külső vagy belső hatás éri, illetve milyen érzékeny egyensúlyban-kölcsönhatásban van ember és hálózat, milyen érzékenyen reagál akár egy apró változásra is. Ahogy az emberek életében bármilyen fordulat bekövetkezik – például ha valaki elhagyja otthonát, házasságot köt, dolgozik, betegséggel küzd, vagy nyugdíjba megy –, az mind hatással lesz kapcsolatainak, hálózatainak minőségére. 

Az egyén kapcsolatai természetesen nem önmagukban valók, részei egy nagyobb közösségnek, sőt a társadalom egészének. A könyvben szereplő empirikus vizsgálat Franciaország közösségeit vizsgálta, viszont az eredmények és tapasztalatok túlmutatnak az országhatáron, így támogatva más országok kutatóinak ezen a területen végzett munkáját. A szerzők, sok-sok ábrával, személyes történettel teszik még érdekesebbé és érthetőbbé a téma iránt érdeklődők számára a mű olvasását.

Az írás rávilágít, arra is, hogyan újítsuk meg, tegyük élővé, lélegzővé kapcsolatainkat, hiszen ez jelentősen befolyásolhatja magán- és társadalmi életünk minőségét.
 

 

Raghuram Rajan: The Third Pillar: How Markets and the State Leave the Community Behind. New York, Penguin Press, 2019. 464 p.

Raghuram Rajan, az indiai nemzeti bank volt elnöke (2013-16), egyben nemzetközi hírű közgazdasági szerző legújabb könyvében a jól működő, fejlődni képes országok azon szférájának jelentőségére hívja fel a figyelmet, amelyről az utóbbi időben az állam és a piac viszonyával foglalkozó közgazdászok hajlamosak elfeledkezni: a közösségre. Ezt nevezi ő a kormányzati és az üzleti szféra melletti „harmadik pillérnek”, amelynek erős jelenléte nélkül egyetlen állam sem állhat stabil lábakon. Nézete szerint a közgazdaságtan valójában társadalom-gazdaságtan: vizsgálódásai során soha nem tekinthet el a társadalmi kontextustól, hiszen minden piaci viszony és interakció egybeesik emberi kapcsolatokkal vagy keresztezi azokat, minden piaci döntés bizonyos mértékig nem anyagi jellegű értékek, valamint az adott társadalomban jelen lévő szokások által is meghatározott. Rajan a három pillér együtt való szemlélését, illetve a köztük való egyensúly megteremtését hangsúlyozza. Szerinte, ha a piac szerepe túlságosan visszaszorul, az a gazdasági teljesítmény rovására megy, ha a társadalom ellenőrző közösségei gyengék, az az üzleti részérdekek dominanciájához vezet, ha pedig az állam gyenge, az társadalmi bizonytalanságot szül. Viszont ha túl nagy szerephez jut a piaci logika, az a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet, ha túl nagy teret kapnak a hagyományos közösségek, az a fejlődést hátráltatja, és ha az állam túl nagy hatalommal bír, az tekintélyuralomhoz vezethet. Tehát egészséges mértékig szükség van mindhárom „pillérre”. Mindezek mellett korunk számára különösen fontos észrevétele a szerzőnek, hogy az erős közösségek képesek lehetnek a technológiai változások okozta – akár a normál demokratikus működést is veszélyeztető – elégedetlenségek korlátok között tartására. Rajan végkövetkeztetése az, hogy a fejlett világban jelenleg a helyi közösségek megerősítésére, döntési jogköreik kiszélesítésére van szükség.

 

 

Lucas Chancel: Unsustainable Inequalities: Social Justice and the Environment. London, Harvard University Press, 2020. 175 p.

Lucas Chancel kortárs francia közgazdász az emberiség két legsürgetőbb problémájával foglalkozik könyvében: a gazdasági egyenlőtlenséggel és a környezetrombolással, valamint e kettő összefüggéseivel. A 2018-ban francia nyelven megjelent, majd 2020-ban angolra is lefordított mű jó eséllyel juthat el nagyobb olvasóközönséghez. A szerző könyvében arra keresi a választ, hogy miként hatnak a társadalmunkban meglévő, legfőképpen pénzügyi-gazdasági egyenlőtlenségek a környezet fenntarthatóságára. 

Az eddigi eleméletek azt próbálták bizonyítani, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkezők többet áldoznak környezetük megóvására, mint azok, akik szegényebb körülmények között élnek. Chancel szakít ezzel a „hagyománnyal”. Arra hívja fel e könyv olvasójának figyelmét, hogy éppen azok hagynak nagyobb lábnyomot környezetükben, akik jobb anyagi helyzetben vannak, hiszen nagy eséllyel válnak a fogyasztás rabjaivá. Hiába lehet egyre gyorsabban kielégíteni a növekvő igényeket, be kell látni, hogy ez csak a környezet rovására történhet. A politikai döntések meghozatalakor sok esetben nem számolnak a társadalom minden rétegével. Ez a szűklátókörűség mutatkozott meg a francia adópolitikában, és okozott aztán óriási társadalmi feszültséget. 

Chancel könyvének első fejezetében arról ír, hogy a fejlődés „fenntarthatatlan”, nem folytatható a végtelenségig. A következő részben a környezeti-társadalmi egyenlőtlenségek kölcsönhatását mutatja be. Végül az utolsó fejezetben annak lehetőségét vázolja fel, hogy miként hatna a környezetre, a világunkra, a társadalmunkra, ha egyensúlyt próbálnánk teremteni minden területen.  Ez az egyensúlyteremtés persze áldozatokkal járna, de ha meg nem is szüntetné, hosszútávon lassíthatná a pusztító folyamatokat.

A szerző kitűnő ábrákkal, táblázatokkal szemlélteti és teszi érthetővé – nem csak közgazdászok számára –, hogy merre felé tart a gazdasági fejlődés, milyen egyenlőtlenségeket szül, és milyen árat kell fizetnie érte az emberiségnek.
 

 

 

Mark Carney: Value(s): Building a Better World for All. Glasgow, Collins, 2021. 608 p.

Mark Carney, Kanada (2008-13), majd Nagy-Britannia nemzeti bankjának (2013-20) kanadai születésű elnöke a gazdasággal és a pénzvilággal kapcsolatos szerteágazó tapasztalataira támaszkodva írta meg tavaly első könyvét: a 2008-as gazdasági válságtól a Brexit folyamatán át a koronavírus-válság kezdetéig és a klímaválság egyre látványosabb kibontakozásáig Carney egy nagy nyugati gazdaság jegybankját vezette.

A volt jegybankár a világgazdaság elmúlt másfél évtizedének történetét szemlélve felteszi a kérdést: mint emberiség mit tekintünk ma értékesnek, hogyan mérjük valami értékét? Úgy látja, a dolgok értékének a gazdasági szférára jellemző piaci alapú meghatározása mára a társadalom egészében uralkodóvá vált: megfogalmazása szerint ma már nem egyszerűen piacgazdaságokban, hanem piaci társadalmakban élünk. Carney szerint ez oda vezet, hogy a magánjavaknak aránytalanul magas értéket tulajdonítunk az olyan közjavakhoz képest, mint a közös adónkból fenntartott infrastruktúra vagy a bizonyos értelemben „gazdátlannak” tekinthető természeti környezet, illetve hogy túl nagy figyelmet fordítunk a rövid távú kockázatokra, és elhanyagoljuk az olyan hosszú távon jelentkező veszélyeket, mint a klímaváltozás. Álláspontja szerint, annak érdekében, hogy ismét a maga helyén és súlyán kezeljük a társadalmat, valamint egy egységes, egyensúlyban lévő egészként szemléljük a világot, illetve hogy képesek legyünk a távoli jövőt figyelembe véve döntéseket hozni, olyan fogalmak értékmérőként való használatára van szükség, mint a szolidaritás, a méltányosság, a felelősség, a fenntarthatóság, a dinamizmus, a rugalmasság és az alázat.

 

Christianity and Global Law. New York, Routledge Taylor and Francis Group. 2020. 427 p.

A világ országaiban régóta jelenlévő vallási sokféleség a történelem folyamán nem hagyta érintetlenül a jog területét sem, sőt a vallás és a jog folyamatos kölcsönhatását figyelhetjük meg. A Routledge kiadó Law and Religion sorozatának egyik legújabb kötete a keresztény vallás hatását mutatja be olyan jogterületen, amely túlmutat az egyes államok jogalkotásán és jogalkalmazásán. A kor kihívásai, ahogy azt nap mint nap tapasztaljuk, nem állnak meg az országok vagy régiók határainál. Ezért van szükség olyan közös szabályozásra, amely az egyes államok törvényeinek tiszteletben tarása mellett segítik, egységesítik az eljárások menetét. Az emberi civilizációt sújtó globális problémákra globális jogi megoldásokat kell találni.

Az Emory University két elismert jog- és vallásprofesszora, Rafael Domingo (Emory University USA) és John Witte (Robert W. Woodruff University) szerkesztésében megjelent kötet huszonnégy tanulmányban mutatja be a vallás és jog kölcsönhatását. Tizenegy keresztény gondolkodó-filozófus munkásságán keresztül követhetjük nyomon Szent Pál korától napjainkig azt, hogy miként hagytak nyomot e gondolkodók értékrendjükkel a jogi kultúrában. Az emberi méltóság, az egyenlőség, a szolidaritás, a szuverenitás elve, a keresztény értékek mind-mind megjelennek a jogi kultúrában, de a társadalmat, az együttélést szabályozó törvényeink szövegében is tetten érhetjük ezeket az értékeket. 

Minden ember saját nemzetének állampolgára és egy globális nemzetközösség tagja is egyben. Ennek a felismerésnek hiányában azonban számtalan ambivalenciát tapasztalhatunk. Tehát még mindig folyamatos újragondolásra van szükség ahhoz, hogy a vallás adta értékek közös üggyé váljanak, és megjelenjenek a még hiányzó szabályokban. A tanulmánykötet a globális problémák mellett a globális kormányzás lehetőségének alapjait is megvizsgálja.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT