Christopher de Hamel: Meetings with remarkable manuscripts. S. l., Allen Lane, cop. 2016. V, [1], 632 p.

Ez a könyv arról szól, hogy miért fontosak a középkori kéziratok – kezdi a fülszöveg a könyv borítóján. És ha valakinek kétsége lett volna eddig afelől, hogy fontosak a kultúrtörténetben a szépen illusztrált könyvritkaságok, ebből a kötetből meggyőződhet arról, hogy igenis meghatározóak voltak nemcsak a könyvtörténetben, hanem az európai művelődéstörténetben is. Tizenkét nevezetes és máig jó állapotban fennmaradt középkori kéziratot mutat be nagy alapossággal ez a gazdagon illusztrált, gyönyörű kiállítású kötet. A szerző egy alaposan megtervezett utazásra invitál minket, ahol együtt fedezhetjük fel, hogy kik birtokolták a műveket, hogyan érintették meg őket a politikai és tudományos viták, vagy hogyan válhattak mind a szépség és jólét tárgyaivá, mind a nemzeti identitás szimbólumaivá. Néhány cím a kötetben bemutatott művek közül: A Cambridge-ben található Augustinus Canterbury érsek Énekeskönyve a 6. századból, ami az egyik legrégebbi még épségben megmaradt kézirat Európában. A Kells-i Kódex (Book of Kells) a gyönyörű Trinity College-ben őrzött 9. századi evangéliumos könyv, az ír nemzeti kultúra része, és nem mellesleg a könyvművészet kiemelkedő alkotása. A Carmina Burana, a bajor nemzeti könyvtárban fellelhető 13. században keletkezett latin-német-francia nyelvű énekeskönyv, amit egy Felső-Bajorországi kolostorban találtak meg a 19 század elején, illetve a Wales-i Nemzeti Könyvtárban megtalálható Canterbury mesék kézirat a 15. század elejéről.

Érdemes elmélyülni az érdekes, fordulatos történetekben, amiket az tesz hitelessé, hogy a szerző, Christopher de Hamel neves könyvszakértő, a Sotheby’s Aukciósház korábbi munkatársa, szinte minden művet saját maga kutatott fel, és foglalta össze történetüket. A kötet több mint hatvan oldalnyi bibliográfiát és jegyzeteket is tartalmaz.

Jason König - Katerina Oikonomopoulou - Greg Woolf (eds.): Ancient Libraries. Cambridge, Cambridge University Press, 2013. 479. p.

A különböző, neves egyetemi oktatók és kutatók – Jason König és Greg Woolf a University of St. Andrews-ról, illetve Katerina Oikonomopoulou a Humboldt Universität-ről – által szerkesztett tanulmánykötet az ókori könyvtárakat mutatja be magas, tudományos színvonalon.

Vaskos közhely, de attól még tény, hogy a könyvtárak kulturális értékeink, felhalmozott tudásunk őrzői és ez, ahogyan e kötet is bemutatja, nem volt másképpen több ezer évvel ezelőtt sem. A három részből álló tanulmánykötet 21 tanulmányban ismerteti az egyiptomi, az asszír, az ókori athéni, a hellenisztikus, továbbá a római – mind a köztársaságkori, mind a császárkori - könyvtárakkal kapcsolatos érdekességeket. A kötet írásai szerteágazóak: vannak köztük általánosabb jellegűek, például az egyiptomi vagy az asszír és a babiloni világ könyvtárairól szólóak, illetve szűkebb témákat kifejtőek, lásd a köztársaságkori Róma privát könyvtárait bemutató közleményt.

Az Ancient Libraries a Cambridge University Press gondozásában jelent meg és könyvtárunk nagy olvasótermében található meg szabadpolcon.

The meaning of the library: a cultural history. Princeton, NJ; Oxford, Princeton University Press, cop. 2015. XXIX, [3], 300 p.

Mit jelent és jelentett a könyvtár és mit tesz és tett sok-sok évszázadon keresztül? E szép kiadású, képekkel is illusztrált könyv első fejezetében szereplő tanulmányok elvezetnek a válaszhoz. A szerzők a történelem nagy korszakain keresztül mutatják be azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén a könyvtár feladatai kikristályosodtak. A könyvtárak legalapvetőbb és legfontosabb tevékenysége, hogy az emberiség tudáskincsét megőrizzék a történelem viharain keresztül. Ha a régmúltban szeretnénk kutatni, azokból az időkből, amelyekből alig-alig maradt fenn írásos emlék, felismerhetjük, hogy ezeknek a kincseknek a gyűjtése és kereshetővé tétele valóban nélkülözhetetlen az emberiség emlékezetének ébrentartása és bővítése szempontjából.

A következő fejezetben meglepetésként, érdekes írásokat olvashatunk arról, hogy milyen kép él a könyvtárakról és könyvtárosaikról a szépirodalmi művekben vagy akár a filmekben. Ilyen szemszögből talán még nem született eddig írás.

Az utolsó fejezet tanulmányai a könyvtárak jelenét és jövőjét vetítik elénk.

A könyvtár pótolhatatlan szerepet vállal és tölt be a mai napig is a különböző korok kultúrájának megmaradásában, anélkül, hogy ítéletet mondana fölötte. Emellett a könyvtáros társadalom elkötelezett híve a fejlődésnek, az információtechnológiai és az emberi készségek tekintetében egyaránt. Alice Crawford, a kötet szerkesztője a mai kor könyvtárosa, tehát tisztában van azzal, hogy ez egy nemes és soha véget nem érő feladat lesz a világ könyvtáros társadalma számára. Mert könyvtárak voltak, vannak és reméljük, lesznek is. Ez a könyv – amely 2015-ben jelent meg – a könyvtárakról, ám nem csak könyvtárosoknak szól.

Yanis Varoufakis: Adults in the Room: My Battle With Europe’s Deep Establishment. London, Vintage, 2018. 576 p.

Yanis Varoufakis Egyesült Államokban tanító görög közgazdászprofesszort, a játékelmélet szakértőjét sokak meglepetésére kérte fel görög pénzügyminiszternek 2015-ben a baloldali Sziriza párt. Öthónapos minisztersége alatt az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (a Görögországnak hitelező ún. „trojka”) kemény és taktikus tárgyalópartnereként vált ismertté, és mára gazdasági konferenciák sztárelőadójává, valamint a nemzetközi média állandó meghívottjává lépett elő. E kötete személyes hangvételű és kulisszatitkokkal teli beszámoló Görögország modern történetének talán legizgalmasabb időszakáról, a 2015 januárja és nyara közötti mentőcsomag-tárgyalások menetéről.

A mű Varoufakis naplóbejegyzéseinek, valamint személyes és telefonbeszélgetéseiről készített felvételeinek felhasználásával készült. A szerző szerint a Görögországnak nyújtott hitelkonstrukció átalakítására vonatkozó javaslataival a nemzetközi intézmények vezetőinek és az Európai Unió pénzügyminisztereinek jelentős része egyetértett, ugyanakkor politikai kényszerekből adódóan nem álltak mellé nyilvánosan, és nem voltak nyitottak a görög mentőcsomag feltételeinek lazítására.

The Cambridge Companion to Xenophon. Cambridge, Cambridge University Press, 2017. XX, 520 p.

A Princeton University klasszika-filológia professzora, Michael A. Flower által szerkesztett kötet Xenophón (Kr. e. 430 k.-Kr. e. 354 k.) athéni filozófus, történetíró és hadvezér munkásságát mutatja be huszonkét tanulmányon keresztül, közel ötszáz oldalon át. Xenophón sokoldalú ember volt, ifjúkorában Szókratész tanítványa volt, katonáskodott, majd gazdálkodással is foglalkozott, miközben számos történeti, filozófiai, illetve egyéb – például vadászatról vagy lovas hadviselésről szóló – munkát írt. Az utóbbiak fényében nem meglepő, hogy tudományos munkásságával több szakterület – filozófiatörténet, politikaelmélet, ókortörténet – kutatói is foglalkoznak, így ez a kötet is interdiszciplináris megközelítésűnek mondható. A tanulmánykötet öt nagy fejezetre – kontextus, saját művek, technikák, fő témák, recepció és hatás – tagolódik, az utóbbiakon belül olvashatóak a szűkebb témákkal foglalkozó tanulmányok. Az írások A-tól Z-ig bemutatják Xenophón munkásságát, legyen szó az egyes műveinek részletes elemzéséről, a görög filozófiára tett hatásáról, Spártával kapcsolatos nézeteiről vagy modern kori megítéléséről.

A Cambridge University Press gondozásában megjelent mű könyvtárunk központi raktárában található meg.

John Freely: Aladdin's Lamp: How Greek Science Came to Europe through the Islamic World. New York, Vintage Books, 2009. XI, 303 p.

A közelmúltban elhunyt, Magyarországon sem ismeretlen tudománytörténész és fizikus, John Freely (1926-2017) könyve megérkezett könyvtárunkba. Művében a török világ, kultúra, művelődéstörténet iránti fogyhatatlan érdeklődése párosul a görög és latin kultúra, tudományos élet eredményeinek ismeretével és tiszteletével. Írásai azokat a folyamatokat mutatják be, ahogyan az ókori görög világ tudományos munkái az arab tudósok fordításai révén ismertté váltak a középkori Európában. De hogyan is történt ez pontosan?

A kora középkorban, a 8-9. században, Bagdadban arab nyelvre fordították számos klasszikus szerző – Platón, Arisztotelész, Püthagorasz és mások – műveit, a közel-kelet tudósai pedig hozzátették, mintegy kiegészítették, kommentárokkal látták el ezeket a tudományos írásokat. A 12. században aztán a magyarázatokkal ellátott műveket „visszafordították” latinra, mintegy közérthetőbbé, teljesebbé téve az eredeti műveket. Valószínű, hogy Európában a reneszánsz hajnalán így ültették el a modern tudományok immáron közel-kelettel vegyített magvait. Tekinthetjük úgy is, hogy Aladdin lámpásának fénye megvilágította és szolgálta a tudományt.

Összegezve, Freely írásai átfogó ismeretet adnak azon tudósok, filozófusok és teológusok munkáiról, akik ebben az időszakban meghatározóak voltak és még a mai napig is alapját képezik számos jelenkori tudományterületnek.

Adrian Addison: Mail Men: the Unauthorized Story of the Daily Mail: the Paper that Divided and Conquered Britain. London, Atlantic Books, 2017. 407. p.

Adrian Addison a The Sun, a News of the World, illetve a BBC egykori munkatársa, jelenleg szabadúszó újságíró könyve az egyik legismertebb, egyben egyik leghírhedtebb brit napilapjának, a Daily Mail-nek a történetét mutatja be a kezdetektől egészen napjainkig. A kötet egyik recenzense szerint a Daily Mail annyira brit, mint a babos pirítós vagy a Beatles, és annyira középosztálybeli, mint a tea angolosan vagy a krikett. A gyakran valótlannak bizonyuló állításokkal, politikailag nem korrekt véleményekkel, uszító gondolatokkal sem fukarkodó, napi 1,8 millió példányt eladó lap jellemzően az angol (alsó) középosztály kedvence és jelentős informális hatalommal is bír, így nem meglepő, hogy monográfia született róla. Adrian Addison a 19. század végétől, a lap alapítójának, Alfred C. Harmsworth tevékenységétől a 2010-es évekig, a Daily Mail jelenlegi, nagyhatalmú és sokak által rettegett főszerkesztőjének, Paul Dacre-nek a regnálásáig tárja az olvasó elé az újság történetét, illetve a brit közéletre és politikára gyakorolt – nem meglepő módon a lap, hasonlóan más brit, jobboldali sajtótermékekhez, komoly szerepet vállalt a Brexit melletti kampányban – befolyását. A Mail Men az Atlantic Books kiadásában jelent meg, könyvtárunk központi raktárában lesz megtalálható.