100 éve, 1917-ben jelent meg német nyelven a Felix Meiner lipcsei kiadónál Somló Bódog Juristische Grundlehre című műve, amely a magyar jogelméleti gondolkodás egyik legjelentősebb és nemzetközileg legelismertebb alkotása. A Lukács György közreműködésével és Hans Kelsen ajánlásával megjelent öt és félszáz oldalas monográfia a jogi alapfogalmak kifejtésére vállalkozott, a korabeli jogdogmatikai fogalomelemzés nemzetközi mércével mérhető jelentős alkotása, amely Somló Bódogot kötelezően hivatkozott szerzővé tette a nemzetközi jogfilozófiai szakirodalomban. Bár szándékában állt a szerzőnek magyarul is kiadni a művet, korai halála ebben megakadályozta. 1920-ban a Grill Kiadónál megjelentette viszont annak kivonatos összefoglalását Jogbölcsészet címen. E kőnyomatos kiadvány eredetileg csak néhány száz példányban jelent meg, s ma már rendkívül nehezen hozzáférhető. A mű szellemisége ugyanakkor a 20. század második felében is eleven maradt, amit az alapjául szolgáló munka 1973-as új német kiadása is bizonyít. 1995-ben a Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékének Prudentia Iuris sorozatában jelent meg az 1920-as Jogbölcsészet új kiadása, amelyet a kiadvány szerkesztője és a szöveg gondozója, Takács Péter, valamint Ződi Zsolt – aki a magyar szöveget a némettel is egybevetette – jegyzetekkel is kiegészítette, mivel a mű eredetileg nem tartalmazott hivatkozásokat.

Somló Bódog 1903-tól a nagyváradi jogakadémia, majd 1905-től a kolozsvári egyetem tanára lett, ahol jogbölcseletet és nemzetközi jogot adott elő. Az 1917/18-as tanévben a kolozsvári jogi kar dékánjává választották. Hosszú éveken keresztül volt a Társadalomtudományi Társaság titkára, majd alelnöke. 1918-ban a budapesti jogi karon kapott professzori kinevezést. Somló Bódog 1920. szeptember 28-án, negyvenhét éves korában önkezével vetett véget életének. Síremléke Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben található.

Somló Bódog nagy hatást gyakorolt az egyik legnagyobb magyar jogtudós, jogfilozófus, Moór Gyula jogbölcseleti munkásságára is. Somló halála után gazdag jogfilozófiai, szociológiai tematikájú könyvtára legkedvesebb tanítványához, Moór Gyulához került, aki tovább gyarapította azt. A két jogtudós utókor számára fennmaradt közel négyezer kötetes hagyatéka az 1970-es évek végén került az Országgyűlési Könyvtárba, ahol a művek azóta is szolgálják a jogelméleti, jogfilozófiai és jogdogmatikai kutatásokat.