A pesti országház felépítésének ötlete először az 1830. évi pozsonyi országgyűlésen merült fel. 1843-ban József nádor felkérte Pollack Mihályt, a kor egyik legkiemelkedőbb magyar építészét az épület megtervezésére, de az 1843-1844. évi pozsonyi országgyűlés túlságosan magasnak ítélte a költségeket, ezért elvetette a tervet. 1845-ben nemzetközi pályázatot hirdettek újabb tervek elkészítésére, ezek elbírálására azonban a forradalmi események miatt nem került sor.

Az uralkodó, Ferenc József legközelebb 1861-ben hívta össze az országgyűlést. Az 1861. évi, majd az 1865. évi országgyűlésen több neves építészt felkértek egy ideiglenes képviselőház tervezésére.

Az 1865. augusztus 30-án felterjesztett pályázatok közül Ferenc József Ybl Miklós építész terve szerint engedélyezte a képviselőház felépítését. A helyszínt a Nemzeti Múzeum közelében jelölték ki, mivel a főrendiház ülései a múzeum nagytermében voltak. Szeptember 11-én kezdték meg a telken álló laktanya lebontását. A kivitelezést Diescher József cége végezte, 800 munkás dolgozott a 100 napig tartó építkezésen.

A képviselőházban 150 éve, 1866. április 14-én üléseztek először a képviselők. Az Országgyűlés mindkét háza 1902 őszén költözött át az új Országházba.