Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

30 éve nyitott újra a Budapesti Értéktőzsde

A tőzsde a modern gazdaság, kereskedelem nélkülözhetetlen intézménye, a „piacok piaca”, a kereslet-kínálat központosítása; létrejöttéhez elengedhetetlen az üzletkötések tömegessé válása, s a helyettesíthetőség mind az áru, mind a fizetőeszköz oldalán.

Történetileg a Pesti Áru- és Értéktőzsde felállítása a dualizmus előtti időszakra nyúlik vissza. 1860-ban I. Ferenc József osztrák császár és magyar király rendeletileg írta elő árutőzsdék felállításának kötelezettségét a Habsburg Birodalom nagyvárosaiban, aminek következtében a Pesti Lloyd Társulat kapott megbízást tőzsdetervezet megalkotására, s amely már nemcsak árutőzsde, de értéktőzsde felállítását is tervbe vette. A megbízás nem véletlen, hiszen a Lloyd Társulat hozta létre 1853-ban az első Gabonacsarnokot és Borcsarnokot, ami lényegében a gabona és bor nagykereskedelmi forgalmát lebonyolító árutőzsdeként működött. (Magyarországon az első részvényes társaságok megalakulása a reformkorban történt, jóllehet akkor még értékpapírok és áruk szervezett kereskedése helyett azok kávéházi kereskedéséről beszélhetünk.) A Pesti Áru- és Értéktőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését a Lloyd Társulat Duna-parti épületében, értékpapírtőzsdeként: induláskor 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és egy váltót jegyeztek. A tőzsde 1868. február 13-án magába olvasztotta a Gabonacsarnokot, ám igazi felfutására a 1880-as években – az 1873-ban Bécsből begyűrűzött tőzsdekrachból való kilábalást követően – került sor Budapesti Áru- és Értéktőzsde néven. 1889-ben a budapesti tőzsde jegyzéseit Bécs, Párizs, London és Frankfurt tőzsdéjén is közzétették.

Lloyd Palota
A pesti Gabonacsarnok (Lloyd Palota)
Kereskedés a tőzsdén
Kereskedés a tőzsdén, 1870-es évek
(Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Mindez szorosan összefügg Magyarország gazdasági súlyának növekedésével, az európai gazdasági életbe való bekapcsolódásával.A kiegyezéskor rögzítették, hogy Ausztria államadósságait a két ország közösen 70:30 % arányban fizeti vissza, a századforduló végére a Magyarországra eső kvótát felemelték 40 %-ra. A gazdaságélénkítés mögött látványos vasúti és ipari (gép-, nehéz- és villamosipari) beruházások, magántársaságok, valamint a pénzintézeti és bankrendszer (hitelezés) kiépülése állt. (Az 1890-es években a magyarországi vonatsűrűség megközelítette a nyugat-európai átlagot.)

A 20. század elejére a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Európa vezető tőzsdéjévé vált a gabonakereskedés terén, és az 1913-as éves értékpapír-forgalma már elérte az 1 millió darabot. Az első világháború alatt bezárt a tőzsde, a Tanácsköztársaság idején pedig még az épületét is elkobozták. Ugyancsak felfüggesztette működését a nagy gazdasági világválság idején, 1931 nyara és 1932 ősze között.1945. május 25-én – az ipari vállalatok államosítását követően – a tőzsdét feloszlatták, vagyona az államé lett.

A tőzsdét 1873-ban – a Lloyd Társulat Duna-parti székhelyéről – a mai Szende Pál (egykori Wurm) utca és Apáczai Csere János (egykori Mária Terézia) utca sarkán található épületbe költöztették, majd 1905-ben – 1948-as felszámolásáig – az Alpár Ignác tervezte Szabadság téri Tőzsdepalotában foglalta el helyét.

Régi tőzsde épülete - Apáczai u.
A tőzsde Szende Pál (egykori Wurm) utca és Apáczai Csere János (egykori Mária Terézia) utca sarkán található épülete
(Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Tőzsdepalota
Tőzsdepalota a budapesti Szabadság téren
(Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az értéktőzsde 1990. június 21-én 41 alapító taggal és egyetlen bevezetett részvénnyel (IBUSZ-részvény) indult újra a Váci utcai Trade Centerben, miután az árutőzsde gabonaszekciója már közel egy éve, 1989. július 18-a óta működött.Az értéktőzsde jelentős szerepet játszott a nagy állami vállalatok – Mol, Domus, Globus, Richter – magánosításában. A legtöbb részvény bevezetésére és a legnagyobb piaci aktivitásra 1999-2000-ben került sor, ekkor 16 új cég jött a tőzsdére. 1995-ig nyílt kikiáltásos jegyzés folyt a tőzsdén, majd 1998-ig párhuzamosan nyílt és elektronikus, amikor a kikiáltásos jegyzést megszüntették. Jelenleg a Xetra kereskedési platform köti össze a tőzsdén jegyzett magyar cégeket, magánvállalkozásokat 18 európai ország részvénypiacával. 2002 júliusától a tőzsde zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, ekkor még az osztrák bankok szereztek többségi tulajdont. 2005 ősze óta árukereskedés is folyik a BÉT-en. 2005 óta a BÉT minősített többségi tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank.

A BÉT tagja a Tőzsdék Világszövetségének és az Európai Értéktőzsdék Szövetségének.Közép- és Kelet-Európa második legnagyobb tőzsdéje, részvényárindexe, a BUX szinte minden világgazdasági hírre reagál. A BÉT elkötelezett a pénzügyi és vállalkozási kultúra színvonalának emelése iránt. 2017 óta, a BÉT és a Pénziránytű Alapítvány minden évben négy héten át tartó játékos vetélkedőt szervez középiskolások számára. A fiatalok a játék során virtuális hatmillió forint és 22 részvény valósidejű árindexeléssel történő befektetéséről dönthetnek. A felnőtt lakosság számtalan interaktív szimulációs program segítségével ismerkedhet a tőzsdei kereskedéssel.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

virtual library visit