A 170 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én történtek emblematikus mozzanata volt a szabad sajtó első termékeinek, a Nemzeti dalnak, illetve a Tizenkét pontnak a kinyomtatása, amelyre a Landerer és Hackenast elnevezésű nyomdában került sor. Mit is tudunk erről a nyomdáról és mi is történt ott pontosan azon a napon?

A Landerer család a 18. század eleje óta működtetett nyomdákat Budán, illetve Pesten, a szóban forgó intézményt 1784-ben alapították. A nyomda akkori vezetője, Landerer Lajos 1840-ben társult Hackenast Gusztávval, így a cég neve Landerer és Hackenastra módosult. Ők nyerték el a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap kiadási jogát. A párost nem mindenki szívelte, Kossuth Lajos például így írt róluk: "Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…"

Kép forrása: Vasárnapi Újság, 1868. március 15.

Vegyes megítélése ellenére nem véletlen, hogy a forradalmárok pont a Landerer és Hackenastot keresték fel követeléseikkel, mivel az az 1840-es évek második felére az ország legkorszerűbb és legjobban felszerelt nyomdájává vált, így Petőfi és társai tudták, hogy itt számíthatnak a legjobb minőségű és leggyorsabb nyomtatásra.

Visszaemlékezések szerint a kiváló összeköttetésekkel rendelkező – soha nem bizonyított híresztelések szerint rendőrségi besúgó – Landerer Lajos nagy mennyiségű papírral és teljes személyzettel várta az ötezer főnyi tömeget. A látszat kedvéért először fennhangon megtagadta a forradalmárok követeléseit, de aztán – jóval halkabban – rögtön hozzátette, hogy foglaljanak le egy nyomdagépet. Petőfi, Irinyi József, Vasvári Pál és Jókai Mór így tettek, és a lefoglalt gépen kinyomtatták a Nemzeti dal és a Tizenkét pont kéziratait.

Landerer Lajosnak a világosi fegyverletételt követően rövid ideig bujkálnia kellett, majd bár hazatérhetett, nem vezethette a cégét, amely üzlettársáé, a márciusi forradalmi eseményekből kimaradó Hackenast Gusztávé lett.

A fentiekben egyetlen érdekes momentumot emeltünk ki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetéből, amely azonban Magyarország további sorsát alapjaiban meghatározó események egész láncolatát indította el 1848. március 15-én. Amennyiben mélyebben ismereteket szereznének a forradalom és szabadságharc előzményeiről, folyamatáról és következményeiről, ajánljuk figyelmükbe alábbi szakirodalmi gyűjtésünket a témában:

Könyvek:

Az 1848-1849. évi Országgyűlés mártírjai. Fónagy Zoltán – Bellavics István – Kedves Gyula (szerk.). Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2016, 188 p.

Az 1848-1849. évi Országgyűlés mártírjai – Batthyány Lajos gróf. Csorba László – Kedves Gyula – Bellavics István (szerk.). Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2017, 257 p.

Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2015, 1 köt. – 385 p., 2. köt. – 386-644 p.

Brankovics György: Az 1848/49-iki szabadságharcz története. 2. kiad., reprint. Komárom, 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Egyesület, [2017], 96 p.

A könyv raktári jelzete az OGYK-ban: 917.573

Csikány Tamás: A szabadságharc hadművészete – 1848-1849. Budapest, Zrínyi, 2015, 378 p.

Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. Budapest, Equinter, 2015, XXXI, 747 p.

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld – levelek, hősök, történetek 1848/49-ből. Budapest, Corvina, 2017, 430 p.

Prágay János: A magyar forradalom. [Balatonfüred], Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2017, 264 p.

A könyv raktári jelzete az OGYK-ban: 917.011

Tanulmányok:

Balogh Elemér: A polgári jogállam egyik ideája – népképviselet az országgyűlésben – adalékok az 1848. évi V. tv. gyakorlatához. In: Chronowski Nóra: A szabadságszerető embernek – Liber Amicorum István Kukorelli. Budapest, Gondolat, 2017. 183-196. pp.

Gyetvai Mária: A nemzetiségi kérdés 1848-ban – Széchenyi és Kossuth vitája. In: Kisebbségkutatás, 2016/3. 91-115. pp.

Gyetvai Mária: The Ethnic Question in 1848 – the Long Debate of Széchenyi and Kossuth. In: Minority Studies, 2017. 135-157. pp.

Hermann Róbert: 1848. In: Rubicon, 2017/312. 24-33. pp.

Hermann Róbert: Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc a Századok hasábjain. In: Századok, 2017/1. 25-38. pp.

Hermann Róbert: Lisznyai Kálmán mint a szabadságharc hadtörténésze. In: Korunk, 2017/7. 89-102. pp.

Kedves Gyula: Országgyűlés és katonaság – a hadseregszervezés törvényi alapjai 1848-1849-ben. In: Aetas, 2016/1. 5-20. pp.

Lovas Krisztina: Ki mire emlékezett március 15-én a dualizmus korában?– Az ünnepségek alakulása az aktuális politikai konfliktusok tükrében. In: Századok, 2017/6. 1223-1246. pp.