Nyitó oldali csempék






Asset Publisher
230 éve, 1784. július 16-án II. József népszámlálást rendelt el Magyarországon, Erdélyben és Horvátországban. Magyarországon ez volt az első olyan népesség-összeírás, amely kiterjedt a lakosság egészére, így a nemességre is.
A népszámlálás alapvető fontosságú Magyarország újkori történelmének megismerése szempontjából, mivel a magyar népességről és társadalomról elsőként állít össze teljességre törekvően következetes koncepció alapján készített számadatokat. A népszámlálás során elsősorban katonai szempontok érvényesültek, burkolt célja a besorozandó újoncok felmérése volt. A népesség összeírását 1784-ben és 1785-ben a katonaság hajtotta végre a helyismerettel rendelkező helyi igazgatási szervek közreműködésével. A népszámlálás eredménye szerint Magyarországon a lakosság száma mintegy 6,5 millió, Horvátországé 650 ezer és Erdélyé 1,5 millió, összesen több mint 8,5 millió fő.
A későbbiekben a II. Lipót által összehívott 1790. évi országgyűlés újabb népszámlálásra vonatkozó rendeletet hagyott jóvá, melynek megfelelően 1805-ben, 1820-ban, 1838-ban, 1850-ben és 1857-ben is tartottak népesség-összeírásokat, amelyek azonban csak részösszeírások voltak.
Források:
- Az első magyarországi népszámlálás : 1784-1787 / szerk. Danyi Dezső, Dávid Zoltán. - Budapest : Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára : Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya, 1960. - 385 p. : ill. ; 29 cm. - A kiadvány raktári jelzete az OGYK-ban: KK X/2030
- Az első népszámlálás Magyarországon == mult-kor.hu, 2004. július 16. 11:21
- Az első magyarországi népszámlálás - statisztikai momentumok a "kalapos király" birodalmából == ksh.hu, 2009 k.
- Faragó Tamás, Őri Péter (összeáll.): Az 1784-1787 évi népszámlálás. II. Az Alföld, a Délvidék és a Dunántúl népességi adatai. Budapest, 2008.
- Faragó Tamás: Az első magyarországi népszámlálás fennmaradt forrásanyaga. (Egy forráskiadási munka tanulságai.) == Demográfia, 2010. 4. sz. p. 315-372.
