Az elmúlt 150 év mozgalmas időszak volt Magyarország történetében. A „boldog békeidőket” háborúk tépázta viharos évtizedek váltották, amit 1945 után a sztálinista diktatúra, 1956 után pedig a mindinkább konszolidálódó államszocializmus követett. Az 1990-es rendszerváltás aztán ismét átformálta hazánk politikai és társadalmi életét, elvezetve minket jelenlegi globalizált, technológiai fejlődés uralta világunkba, amely részben ismert, és részben ma még láthatatlan kihívásokat állít hazánk elé.

Ez a két mondatba sűrített másfél évszázad azonban nem csak az ország, hanem a 150 éve létrehozott Országgyűlési Könyvtár életét is alapjaiban határozta meg: szervezeti struktúrája, olvasóinak köre, valamint szolgáltatásai együtt alakultak a változó időkkel, híven tükrözve a Magyarországon zajló nem egyszer forradalmi jellegű politikai-társadalmi változásokat. Mindaz, amit látogatóink ma látnak, tapasztalnak a könyvtárban, lenyomata ennek a zajos és sokszínű másfél évszázadnak; megmutatva azt, hogy az intézményünket érintő, kezdetben kényszerűnek látszó változások hogyan szervesültek mindennapjainkba, és lettek végül a fejlődés mozgatórugói.

Az 1867-es kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte rég nem látott politikai nyugalmat és gazdasági fejlődést hozott az ország életébe, melynek köszönhetően nem csupán a tudomány vívmányai váltak széles körben hozzáférhetővé az emberek számára, hanem egy megfelelő színvonalú közoktatási rendszer működéséhez is megteremtődtek az anyagi és szellemi feltételek, mely által érdemben javult a lakosság általános műveltsége. E kedvező légkör előmozdította a hazai kulturális intézményrendszer gyors és hatékony kiépülését. Gombamód szaporodtak az iskolák, múzeumok és könyvtárak szerte az országban, melyek révén az addig megszokotthoz képest a kultúra fogyasztásának egészen új módjai vertek gyökeret a társadalomban.

Ebben a pezsgő kulturális közegben fogant meg az Országgyűlési Könyvtár életre hívásának gondolata. A Magyar Országgyűlés könyvtárát a törvényhozó munka támogatására az 1860-as évek végén a Képviselőház hozta létre. 1866-tól többször felvetődött ennek igénye, de végül az 1868-as házszabály 215. paragrafusa mondta ki, hogy a „A Ház, tagjainak használatára, könyvtárt állít, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak". Bár az adminisztratív és a költségvetési feltételek teljesülését követően a könyvtár végül 1870-ben kezdte meg tényleges működését, jelképes jelentősége miatt az említett házszabály elfogadásának évét, 1868-at tekintjük a könyvtár alapítási évének.

A jubileumi év kiváló alkalmat teremt számunkra, hogy közelebb hozzuk az Országgyűlési Könyvtár gazdag történelmét, és örökké formálódó jelenét a nyilvánossághoz és a könyvtáros szakmához egyaránt, ezért idén a megszokottnál intenzívebben leszünk jelen olvasóink életében, valamint a hazai és nemzetközi könyvtári életben. Ha követnek bennünket, blogbejegyzéseink, posztjaink, fotómegosztásaink és könyvkiállításaink révén sok-sok izgalmas történetet ismerhetnek meg a könyvtár múltjából, felfedezhetik az olvasói terek lenyűgöző építészeti részleteit, a gyűjteményeinkben található könyvritkaságokat, valamint mindent megtudhatnak a könyvtárban zajló munkafolyamatokról. Mindemellett számos szakmai rendezvényen képviseltetjük magunkat szervezőként és résztvevőként egyaránt, illetve jubileumi kiadványainkkal is találkozhatnak majd az év során.

Tartsanak velünk egész évben, és járjuk be együtt a könyvtár minden zegét-zugát!