Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Júliusi könyvújdonságaink

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatunk be néhányat. Az alábbiakban olvashatja júliusi gyűjtésünket. Ha szeretne bővebben tájékozódni az egyes kötetek adatairól és elérhetőségéről, csak kattintson a borítóképre.


A Nemzet Főtere

B. Müller Tamás – Csorba György: A Nemzet Főtere: a Kossuth tér története. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2020. 447 p. (Nemzet Főtere kézikönyvek, ISSN 2630-8398)

Rendkívül impozáns, reprezentatív megjelenésű kötet látott napvilágot az Országház Könyvkiadó jóvoltából, amely az elmúlt másfél évszázad történetét dolgozza fel – túlzás nélkül állíthatjuk – a teljesség igényével. A több mint 400 oldalas mű három nagyobb egységre tagolva ismerteti a tér történetét, hogy miként festett a vizenyős, mocsaras terület az Országház építését megelőzően, hogyan módosult, alakult át a térszerkezet és vált az egykori városszéli övezet a Nemzet Főterévé. Átfogó és részletes képet kapunk az Országház és a tér többi épületének, palotájának építéstörténetéről, a parkosítás változásairól, valamint a nagyobb, illetve kisebb emlékművek históriájáról, eltávolításáról, színes történelmi háttérrel „fűszerezve”. A második részben – amely alapvetően a politikatörténetre fókuszál – nyomon követhetjük a századfordulótól egészen a rendszerváltásig bezáróan, hogy milyen események szemtanúja volt a tér, a nagygyűlésektől, tüntetésektől kezdve a sortüzek, megtorlások, ünnepségek sorozatán át. A könyvben külön „blokkot” kapott a Steindl Imre Program, az utolsó évtized változásai, hisz a tér ekkor nyerte el mai formáját. Ismét felállították, „újraállították” az 1945 előtti emlékműveket, „száműzték” az autókat a térről, igényes zöldfelületet alakítottak ki és új látogatóközpont épült az Országházhoz. A lebontott MTESZ-székház helyén felépült a Szabad György Irodaház, valamint kialakították az Összetartozás Emlékhelyét az Alkotmány utcában. A kötet záró részében a tér és a város mindennapi életének összefonódása kerül a középpontba, melyben külön fejezetet kaptak a közlekedési eszközök, a kávéházak, a dunai fürdők, a legkülönbözőbb sportesemények, de még a „légyottok”, randevúk is. Igazi csemegékre bukkanhat, aki nem csupán a szimbólummá vált tér krónikáját, hanem a XX. századi magyar történelmet is szeretné közelebbről megismerni. Ebben segítenek a kisebb „keretes” írások, a jól kiválasztott szépirodalmi idézetek és a rendkívül gazdag képi illusztráció. Egy tér, Budapest és Magyarország történetének izgalmas, olvasmányos összefoglalója, aki kézbe veszi, számtalan érdekességgel megdöbbentő, elfeledett – vagy éppen tudatosan felejtésre ítélt – történettel, érdekfeszítő, szórakoztató „sztorival” lesz gazdagabb.


Brexit

Losoncz Miklós: Brexit: Ugrás az ismeretlenbe. Budapest, Noran Libro, 2020. 134 p.

Losoncz Miklós munkája a PROGRESS könyvek sorozatban jelent meg 2020-ban. A PROGRESS könyvsorozat a magyar társadalmat leginkább foglalkoztató kérdéseket boncolgatja a tudományos esszé műfajában. A 2017-ben induló sorozat kinyitotta a világot Európára azzal, hogy elsősorban olyan témákat választ, amely Európa jövőjével foglalkozik. Losoncz Miklós professzor a Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola vezetője, emellett tudományos kutatómunkát végez a makrogazdasági fenntarthatóság kutatócsoportban (MTA-BGE), több száz tudományos közlemény és 12 szakkönyv szerzője.

A könyv célja, hogy bemutassa a brit kilépés okait az EU-ból, annak következményeit, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen szerepet játszottak a kiválásban az Egyesült Királyság politikai, társadalmi és gazdasági dilemmái. Egy feltételezés is húzódik a kérdésfeltevés mögött, mégpedig az, hogy mindkét fél felelős a történtekért, de az egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság felelőssége nagyobb, mint az Unióé és a következmények is sokkal súlyosabbak ott. Ennek oka, hogy a brit társadalomban sok feszültséget és konfliktust hozott a felszínre a brexit körüli vita, melyek idővel fokozódtak. A könyv vezérfonala az ’útfüggőségnek’ nevezett jelenség, amit a külföldi kollégák bizonyos társadalmi jelenségek leírására és elemzésére alkalmaznak, de ebben a könyvben arra utal, hogy a történelmi folyamatok maghatározzák a jelent, és a múlt értelmezése erősen függ a megfigyelő, az elemző jelenben elfoglalt helyzetétől. A szerző, Losoncz Miklós a brit útfüggőséget Európához, azon belül az Európai Unióhoz tartozás kontextusában elemzi. Az útfüggőség kapcsán a könyv arra keresi a választ, hogy az EU-ból való brit kilépéshez vezető út és maga a kilépés mennyiben magyarázható az Egyesült Királyság fejlődéstörténeti örökségével, azaz a szigetország-jelleggel, az európai kontinensen kívül állással, a birodalmi múlttal, a második világháborús győzelemmel, illetve a szuverenitás jelentőségének túlértékelésével. Ez a könyv folytatása a szerző 2017-ben megjelent Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció c. könyvének, illetve a 2019-ben megjelent Az EU-ból való brit kilépés néhány tanulsága című tanulmányának. Folytatása abban az értelemben, hogy az írások megjelenése óta eltelt időszak történéseit elemzi, és az ott tárgyalt témákat mélyebben illetve az újabb fejleményeket más megközelítésben és összefüggésben tárja fel.

A kötetet elsősorban a felsőoktatási intézmények azon hallgatóinak és oktatóinak ajánljuk, akik a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok, azon belül is az európai tanulmányok terén folytatnak tanulmányokat és kutatómunkát, valamint mindazon olvasóinknak, akik az európai integrációval foglalkoznak.


Jogi Diagnózisok

Gárdos-Orosz Fruzsina – Lőrincz Viktor Olivér: Jogi Diagnózisok: A COVID-19-világjárvány hatásai a jogrendszerre. Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet L'Harmattan, 2020. 375 p.

Még a jogtudomány számára is kevés aktuálisabb téma van manapság, mint a koronavírus-járvány. A pandémia a jogalkotót és a jogalkalmazót is új kihívások elé állította. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete komoly erőforrásokat fordított arra, hogy a járvánnyal kapcsolatos szabályozást minél szélesebb spektrumon tudja vizsgálni. Az „Epidemiológia és jogtudomány” című program keretében készült tanulmányok egy részét könyv formában jelentették meg. E kötet szerzői a saját jogterületükön bekövetkezett változásokat, aktualitásokat tekintik át, egyúttal a jogrendszer válaszait, válaszadási képességét is felmérik.

A kiadványban található tanulmányok sokfélék. Nem egy egységes kutatás résztanulmányai, hanem kedvcsinálók, olyan ösztönzők, melyek további vizsgálatokat, felméréseket generálhatnak. Az elemzések vizsgálati idejükben is eltérnek. Van, amelyik csak a tavaszi, első hullámot, van, amelyik későbbi időszakokat is górcső alá vesz.

A szerzők nemcsak a magyarországi helyzetet elemezték, hanem a nemzetközi jog hazánkban elismert szabályait, illetve az Európai Unió által alkotott joganyagot is. Megismerhetjük a járvány következményeként létrehozott intézkedéseket, valamint azokat a normákat, amelyek már a járvány előtt is léteztek ugyan, de csak különleges körülmények között használhatóak. Számos jogterület, többek között a közigazgatási jog, a büntetőjog, a polgári igazságszolgáltatás, az alkotmányjog és a jogtörténet is képviselteti magát a kötetben, melynek mellékletében a különleges jogrendben Magyarországon hozott kormányrendeletek rendszerezése és rövid ismertetése is megtalálható.


Milyen Magyarország? Milyen Európa?

Csizmadia Ervin (szerk.): Milyen Magyarország? Milyen Európa? Magyar politikai gondolkodók 1900-1945. Budapest, Gondolat Kiadó, 2020. 266 p.

Csizmadia Ervin politológus több mint egy évtizeden át volt a Politikatudományi Szemle szerkesztője, emellett a Méltányosság Politikaelemző Központ alapítója. Az elmúlt negyedszázadban rendszeresen írt könyveket a kortárs magyar politikáról, majd a magyar politikatörténetről, ezúttal pedig első politikatörténeti szöveggyűjteményét jelentette meg.

A kötet a századfordulótól a második világháború végéig tartó időszak tizenhét fontos, ám ma már kevesebbet emlegetett politikatudósának és politikai gondolkodójának írásaiból válogat. A szövegek elsősorban Magyarország és Nyugat-Európa kapcsolatának, a magyarok Európa-képének kérdéskörét járják körül, de külön fejezetet kaptak a politikatudománnyal, a politikai eszmékkel és a pártpolitikával foglalkozó írások is. A szöveggyűjteményben helyet kapott egyebek mellett Beksics Gusztáv hírlapíró, országgyűlési képviselő írása az egyéni szabadságról Magyarországon és Európában, Somló Bódog jogtudós, szociológus gondolatai az állami beavatkozásról és individualizmusról, Révai Mór könyvkiadó és országgyűlési képviselő tanulmánya a külföld magyarságképéről, valamint Moór Gyula jogtudós, az MTA 1945 utáni első elnökének szövege a demokráciáról.


A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai

A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai: a jogi kultúra látható világa. Budapest, Gondolat, 2020. 840 p.

A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet azoknak a kutatásoknak az eredményeit mutatja be, amelyek a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán zajlottak a 2019/2020-as tanévben. A kutatásokat és azok megjelenését az Igazságügyi Minisztérium támogatta a jogászképzés színvonalának emelését célzó program részeként. A kutatócsoport résztvevői elsősorban a győri jogi kar oktatói voltak, az ő munkáit azonban Takács Péter, a kötet szerkesztője kiegészítette az egyetemhez és a városhoz kötődő építészmérnökök munkáival, és bevonta abba más jogi karok munkatársait is, így a kötet 27 szerző tollából több mint 30 tanulmányt tartalmaz. A kötet szerkesztőjének megfogalmazása szerint a könyv műfaja illusztrált tanulmánygyűjtemény, „melynek képanyaga a szemléltetést és a bizonyítást, sok esetben a kifejtett gondolatok egy-egy utalásának könnyebb azonosítását, nemritkán pedig ezek mellett a szem gyönyörködtetését célozza.” Az egyes írások a jogi kultúra tárgyi elemeit, a jog épített környezetét és az azt megjelenítő szimbólumok kérdését elemzik. A szerteágazó témakör fókuszában a szerzők a jogérvényesülés legfontosabb intézményének, a bíróságnak a megformált tereit állították, a könyv mottójául választott Francis Bacon-aforizma is az intézmény fontosságát sugallja: „A törvénykezés helye szent hely”. A kötetben szereplő tanulmányokban olvashatunk többek között a bírósági tárgyalótermek szimbolikájáról, a bírói viseletről, a közjegyzői hivatás szimbólumairól, a Törvényhozás, kormányzás, közigazgatás fejezeten belül pedig a parlamenti terek és a kormányzati épületek szimbolikájába nyerhetünk bepillantást. A művet záró A láthatón túl: ami a jogban hallható című fejezetben szereplő tanulmányok kimerítően foglalkoznak – egyebek mellett – az eskü vallás- és jogtörténeti kérdéseivel és az ünnepélyes deklarációk jogban betöltött szerepével.

A tervek szerint – szintén a kutatás eredményeképpen – a tanulmánykötetet később kiegészíti majd egy album, amelyben a képanyag lesz az elsődleges és a téma vizuális sokszínűségét igyekszik majd megmutatni.

A kötetek egyaránt szólnak a vizuális jogi kultúrával, a bírósági architektúrával és a jogi szimbolikával foglalkozó elméleti szakembereknek, kutatóknak, oktatóknak, de emellett – a kötet szerkesztőjének reményei szerint a gyakorlati jogászok – bírók, ügyvédek, ügyészek, közjegyzők – figyelmére is számot tart. A mű szerzői azonban mindenek előtt a jövő jogászainak ajánlják a köteteket, „hiszen néhány év múlva ők is tevékenyen részesei, őrzői és alakítói lesznek mindannak, amiről itt olvashatnak, és amibe bepillanthatnak.”


A Tudomány tudománya

Barabási Albert-László – Dashun, Wang: A Tudomány tudománya. Budapest, Libri, 2020. 330 p.

Az elmúlt évszázadok tudományos forradalmait az új eszközök feltalálása generálta. Ezek a találmányok később szervesültek mindennapi életünkbe, használatuk pedig természetesen hat az ember gondolkodására, így feltételezhetően magával vonja azon képességek-készségek átalakulását is, amelyek a világ megismeréséhez és megértéséhez szükségesek. Ahhoz, hogy a tudomány egy-egy részterületén maradandó eredményeket érjen el egy kutató mind újabb mérésekre, adatokra, tanulmányok megírására, támogatások megszerzésére, szabadalmi eljárásra, kapcsolatok kiépítésére, és még hosszan lehetne sorolni, hogy mi mindenre van szükség. Az út maga, amelyen keresztül megszületik egy tudományos eredmény, fontos információkkal járulhat hozzá más területen kutatók munkájához is. „… a tudomány tudományának sikerességéhez minden tudományra szükség van”. Tehát a „tudomány tudománya” azon a tudásanyagon alapul és gyarapodik napról napra, amelyet a különböző tudományterületeken az eredmények elérése közben születik, és amely elveszne, ha nem rögzítenék és archiválnák és válhatna kutathatóvá mások számára is.

A kötet négy részből épül fel, amelyekben a szerző foglalkozik a tudományos életpálya alakulásával, olvashatunk az együttműködés tudományáról, megismerhetjük a tudományos ötletek hatásának alapdinamikáját, és képet kaphatunk arról, hogy hol tart a tudományok tudománya – vajon felgyorsítja-e a tudományos élet fejlődését, az eredmények megvalósulását. Izgalmas betekintést kaphatunk ezáltal a tudományos élet belső működésébe, dinamikájába.

A szerzőpáros mindkét tagja a fizika tudományterületéről „érkezett”, és kutatásaik közben ismerték fel a hálózatok jelentőségét csakúgy, mint a tudományok tudományának fontosságát. A 2020-ban megjelent kötet, melyet idén a Cambridge University Press is kiad, a könyvtár kézikönyvtári állományát gazdagítja.


Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT