Actual information Duplicate 0

Dear Visitors,
On 20 June 2024, delivery from the off-site storage facility will be cancelled for technical reasons.
Requests received after 12:00 on 17 June will only be delivered on 25 June.
Thank you for your understanding.

Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Muzeális könyvismertetés: magyar vármegyék egy 17. századi toszkán szemével

D. Simpliciano Bizozeri „Ungria restaurada compendiosa noticia de dos tiempos: del passado baxo el jugo de la tirania othomana, del presente, baxo el dominio catholico de Leopoldo II de Austria: felices sucessos de sus armas cesareas en el reyno de Croacia y principado de Transylvania” című kötete 1688-ban jelent meg Barcelonában, és az Országgyűlési Könyvtár muzeális gyűjteményének értékes darabja. A szerző eredetileg toszkán nyelvjárásban írta a művet, ezután fordították le spanyolra. A mű szövege ebben a formában érhető el könyvtárunk olvasói számára.

Bizozeri címlap

A kötet címlapja

A kötet a királyi vármegyék közigazgatási rendszere szerint mutatja be a Magyar Királyság, a hozzá csatlakozó területek és Erdély legfontosabb városait, várait és erődítményeit. Az összegyűjtött földrajzi helyek történelmi szerepének és jelentőségének a hozzájuk kapcsolódó uralkodók, fontos események és csaták megemlítésével történő bemutatását korabeli metszetek egészítik ki, melyeken az adott település panorámaképe látható.

A kötet egyedisége mindenekelőtt a szerző gondolkodásmódjának sajátos jellegéből fakad: a települések áttekintése során minden esetben megkülönböztetett figyelmet szentel annak, hogy található-e ott jelentős várkastély vagy erődítmény. Ily módon a Felvidék városai (Pozsony, Bártfa, Eperjes, Eger, Sárospatak) kiemelt jelentőséggel bírnak számára. Eger történelmi és stratégiai fontosságát az 1552-es és az 1596-os ostrom tükrében külön hangsúlyozza.

A mű bevezető része a magyarok eredetét és a Magyar Királyság megalapításának történetét tekinti át, majd a kezdetektől számba veszi a legfontosabb uralkodókat és tetteiket. A vizsgált történelmi korszak taglalását a szerző két különálló részre osztja. Az egyik egységben – amely „A múlt” címet viseli – az adott országrészek és települések török hódítás idején kialakult helyzetét elemzi, a másik részben – amely „a jelent” tárgyalja, Habsburg Lipót horvátországi és erdélyi törökellenes katonai sikereit helyezi fókuszba, és az ország felszabadulását ünnepli. Ennek megfelelően a mű hangvétele az első részben borúlátó, sőt néhol tragikus, ezzel ellentétben a második részben a szerző a bizakodás és a győzelem hangján szólal meg.

A török hódoltság korszakának elemzése során Bizozeri kitüntetett figyelmet szentel azoknak – az ország déli részén található – településeknek, melyek az oszmán hódítók elleni harcokban végvárként funkcionáltak. Az olvasó ezáltal részletes képet kaphat Kanizsa, Szigetvár, a Dráva menti Eszék, a Duna partján Újvidékkel szemben található Pétervárad és Nándorfehérvár (Belgrád) erődítményeinek történetéről, építészeti részleteiről, valamint a török elleni hadviselésben játszott szerepéről.

Bizozeri Szigetvár

Szigetvár látképe

A kötetben az ország középső részének valamennyi fontos kereskedelmi, egyházi és katonai központját megemlíti (Pápa, Pannonhalma, Várpalota, Veszprém, Tata, Székesfehérvár, Buda, Vác, Kalocsa). A szerző a Duna mentén található erődök közül Visegrád fontosságát emeli ki, amely a középkortól kezdődően a magyar királyok rezidenciája volt. A török hódoltság idején számos kiváltságot élvező alföldi mezővárosok közül nagyobb részletességgel csak Szegeddel, Debrecennel, Szolnokkal és Gyulával foglalkozik. Szeged és Szolnok stratégiai jelentőségét földrajzi helyzetében látja: a természeti környezet, a folyók találkozása kedvező feltételt jelentett a népesség növekedéséhez és a kereskedelemhez, amely a török korban is jelentős maradt. Debrecen kiemelt szerepét a város erdélyi kapcsolatainak fényében a török elleni háborúk kontextusában hangsúlyozza, Gyula pedig erődítménye miatt emelkedik ki, amely szintén fontos ostrom helyszíne volt a török hódoltság idején.

Bizozeri Visegrád

Visegrád látképe

Bizozeri Pannonhalma

Pannonhalma látképe

A szerző a 16. és 17. század törökellenes harcaival összefüggésben Báthori Zsigmond, Bocskai István, Báthori Gábor, Bethlen Gábor, Rákóczi György és Apafi Mihály fejedelmek alakját idézi meg, bemutatva politikai tevékenységüket és a törökök ellen aratott győzelmeiket. A mű a győzelem dicsőítésével zárul, melyet az „angyali” tulajdonságokkal felruházott keresztény kultúra aratott az „ördögi” Oszmán Birodalom felett. A munka tanulmányozásakor az olvasó egy igazi kuriózummal találkozhat, amely megjelenése idejében egyedülálló részletességgel mutatja be a Kárpát-medence városait és várait.

Bizozeri Thököly Imre

Thököly Imre

A kötet gazdagon illusztrált, összesen 44 táblát tartalmaz, melyek közül 9 kihajtható. A táblákon portrék és a Magyar Királyság városainak és várainak látképei láthatók.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT