A Gondolat Kiadó és a Parlamenti Kutatások Központja gondozásában megjelent a Parlamenti kötetek című sorozat legújabb kötete, amely a Nyugat-Balkán parlamentjeinek működését mutatja be. A mű szerzője Szabó Zsolt alkotmányjogász, egyetemi adjunktus, 2010 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, e mellett az Országgyűlés Hivatalának munkatársa. A szerző a 2016-ban indult Parlamenti Szemle című szakfolyóirat alapítója és szerkesztője.

Szabó Zsolt a Nyugat-Balkán fogalmának elemzése után elsőként az egyes államok modern kori alkotmányos fejlődését, parlamentarizmusuk történetét tekinti át, majd az egyes országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia) parlamentjeinek vizsgálata következik. A szerző foglalkozik Vajdaság tartományi parlamentjének működésével is. A parlamentek szabályozási környezetének és felépítésének bemutatása után külön fejezet tárgyalja a térség néhány országára jellemző nemzeti-etnikai összetettségből következő kérdéseket. Ezt követi az egyes parlamenti funkciók összehasonlító elemzése. A művet összegzéssel és következtetésekkel zárja a szerző, melyben leszögezi, hogy „Az eltérő történelmi és etnikai háttér ellenére a hat nyugat-balkáni állam közjogi berendezkedése sok párhuzamot mutat…”

Halász Iván, intézetvezető egyetemi tanár (NKE, Közigazgatás-tudományi Kar) így méltatja a kötetet:

Az olvasó a nyugat-balkáni térségnek a szakirodalomban eddig megjelent egyik legátfogóbb közjogi-politikai leírását és összehasonlító elemzését tartja kezében, középpontban a hat ország kilenc parlamentjével. A kötet egyfajta közjogi térkép is, amely segít eligazodni az összetett helyi viszonyok között, továbbá történelemkönyv, amely bemutatja a térség alkotmányjogi múltját és jelenét, és részletes látlelet is a helyi parlamentek belső működéséről. Az összehasonlító parlamenti jog elismert művelőjeként a szerző alapos, hatalmas adatanyagot és a parlamenti gyakorlatot is figyelembe vevő kutatómunkát végzett. Ennek eredményeként a parlamenti működés részletes elemzése mellett jó érzékkel fókuszált a terület államéletének legfontosabb átfogó kihívásaira is: az etnikai sokszínűségre, a konfliktusok külső rendezésének „hagyományára”, vagy a mintakövetés ellentmondásaira. A könyv kiválóan járul hozzá ahhoz a célhoz, hogy a Nyugat-Balkán ne legyen fehér folt az egyesülő Európa térképén.

A mű a Külföldi Parlamenti Gyűjtemény kézikönyvtárában érhető el: 912.144 KPGY KK