Sárközy Tamás: Kormányzástan. Adalékok a viszonylag jó kormányzáshoz. HVG-ORAC, Budapest, 2017. 257 p.

A mű szerzője, a neves jogász, Dr. Sárközy Tamás megfogalmazása szerint a governológia, azaz a kormányzástan „nemcsak a politikusokhoz szól.” Interdiszciplináris alkalmazott társadalomtudomány, amely az államtanból, a közjogból és a politikatudományból nőtt ki az elmúlt 20-25 évben. A kormányzástannak természetesen van politológiai része, de része a közigazgatás-tudomány, a szervezés- és vezetéstudomány, a döntéselmélet, sőt közgazdasági és jogi vonatkozásai is vannak, ilyen például a kormányzás költségei vagy a jogállamiság és a hatékonyság összeegyeztetése a kormányzásban. A jó kormányzás kritériumáról széleskörű viták folynak a nemzetközi irodalomban, az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, de egyre inkább Magyarországon is. Épp ezért ez a governance tárgyát és jellegét bemutatni kívánó kötet elsősorban a politológusi és közigazgatási mesterképzést szeretné alátámasztani, kiszélesíteni. A tankönyvi és a monografikus jelleg egymással párhuzamosan – néha átfedésben – jelenik meg a könyvben, ezért nem kizárólag egyetemi hallgatóknak, oktatóknak szól, hanem a kormányzás problémái, a racionális és emocionális elemekkel tarkított gyakorlat iránt érdeklődő szélesebb közönség is haszonnal olvashatja.

Szakmai elemzések a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017. 207 p.

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet azt az Igazságügyi Minisztérium által végzett szakmai elemző tevékenységet mutatja be, amely alapvetően a minisztérium feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára irányul. A szakmai elemzések célja, hogy tárgyszerű háttéranyagokkal segítsék a kodifikációs munkálatokat, valamint hozzájáruljanak a jogalkotás minőségének javulásához is. A joggyakorlat szakmai elemzése elsősorban olyan területeket céloz meg, amelyek az új jogszabályi környezet miatt még viszonylag képlékenyek. Az összeállításban megtaláljuk többek között az új polgári perrendtartáshoz és az új közigazgatási eljárási törvényhez kapcsolódó minisztériumi elemzéseket, valamint szakmai háttértanulmányokat olvashatunk például a törvényességi felügyelet jogintézményének jelenlegi hazai szabályozásáról. A vizsgálati munka módszere a bírósági ítéletek, a joggyakorlat és az igazságügyi statisztikai adatok elemzése, amely kiegészül a szakirodalom tanulmányozásával is. A vizsgálatok a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok mellett az adott témában irányadó európai uniós rendelkezésekre és az EJEB határozataira is figyelemmel vannak. A kötethez Trócsányi László igazságügyi miniszter írt előszót, aki hangsúlyozva a jogtudományi elméleti munka fontosságát leszögezi, hogy „hosszabb távon is eredményes igazságügyi politika csak úgy képzelhető el, ha a gyakorlati tevékenység megalapozott elméleti háttérrel rendelkezik.” A szakmai elemzések három fontos területnek is szolgáltatnak szellemi nyersanyagot, ennek megfelelően a jogalkalmazásban tevékenykedők, a jogtudomány képviselői és a jogalkotási munkában részt vevők számára is ajánlható ez a könyv.

Kézikönyv a gyermekjogokra vonatkozó európai jogról. Luxembourg, Eur-Op, 2016. 270 p.

A gyermekek az alapvető jogok teljes értékű birtokosai. Megilleti őket az összes emberi és alapvető jog, emellett rájuk különleges szabályok is vonatkoznak. E kézikönyv célja annak bemutatása, hogy az európai jog és az ítélkezési gyakorlat hogyan kezeli a gyermekek sajátos érdekeit és szükségleteit. A mű hangsúlyozza a szülők, a gyámok vagy más törvényes képviselők fontosságát, és adott esetben utal arra, ha egyes jogok és felelősségek elsősorban a gyermekek gondviselőire tartoznak. A kézikönyv célja, hogy növelje a tudatosságot és javítsa Európában a gyermekek jogait védő és előmozdító jogi normák ismeretét. A mű kifejti, hogy az egyes kérdéseket hogyan szabályozza az uniós jog, ezen belül az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Szociális Karta és az Európa Tanács más eszközei. A mű bemutatja az irányadó joggyakorlatot, és összefoglalja az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Bírósága legfontosabb döntéseit.

Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták. A Galilei Kör története (1908-1919). Budapest: Napvilág Kiadó, 2017. 400 p.

A könyv szerzője, Csunderlik Péter a baloldali radikális mozgalmak történetével foglalkozó történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa, aki disszertációját is a Galilei Kör történetéről írta. Ebben a kötetben kutatási eredményeit publikálta: levéltári anyagokra, visszaemlékezésekre, a Galilei Kör kiadványaira és a korabeli sajtóanyagra támaszkodva elsősorban a diákegyesület történetének 1908-1914 közötti nagy korszakára koncentrált. A Galilei Kör 1908-as alapításakor hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésben és a tudományban bízó társaságként indult útjára és kiállt az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért. A szerveződés tevékenységének komoly társadalmi hatása volt: Ady Endre versek sorát dedikálta a Galilei Körnek, („Láznak ifjú serege”), Jászi Oszkár pedig abban bízott, hogy a galileisták vezethetik át Magyarországot a „Balkánból Nyugat-Európába”. Valóban, a diákegyesület sok nemzetközi hírű tudóst adott a társadalomnak, de soraiból kerültek ki a Tanácsköztársaság funkcionáriusai is. Ezek a tények okozzák a megítélésével kapcsolatos ellentmondásos értékeléseket és indulatokat. A Horthy-korszakban a bolsevizmus előfutáraként tekintettek a mozgalomra, a hatvanas években pedig a marxista történetszemléletnek megfelelően és munkásmozgalomtörténeti-perspektívából interpretálták a működését. Ez a napjainkban, mintegy száz év távlatából íródott monográfia hiánypótló a XX. század társadalomtörténetében: egy a sok értelmezés közül, amit a szerző – a bevezetésben közölt szándéka szerint – a „legigazabbnak” vél. A témában való elmélyülést segítheti a könyv függelékében található terjedelmes szakirodalmi jegyzék, az életrajzi jegyzetek és a névmutató.

Z. Karvalics László: Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2017. 533 p.

A neves információkutató kézikönyve hasznos útmutatásul szolgál mindazok számára, akik a mindennapi és tudományos társalgásban előszeretettel használt „információ” kifejezésről minél több kontextusban, minél többet szeretnének megtudni. Nemcsak információtudományi, hanem nyelvészeti szempontból is érdemes feltérképezni azt, hogy a szó és a mögötte rejtőzködő tartalom hogyan kerül be a mindennapi életünkbe, hogyan válik két szó az alkalmi összekapcsolódásból állandósult szókapcsolattá. A kötet lexikonként is használható, de folyamatosan olvasva képet kaphatunk az információ fogalmainak, terjedésének, használatának aspektusairól. Olyan szavak jelentésére derül fény, mint például információmérgezés, információs özönvíz, információs szorongás, információs szegénység. A 250 alaposan kifejtett szócikk keresését szójegyzék segíti, valamint a szókategóriák segítségével tematikusan is böngészhetünk a kifejezések között. A szócikkek mellett mindig szerepel az angol megfelelőjük is, ami segítheti a későbbi szakirodalmi előfordulások felismerését.

Yuval Noah Harari: Homo Deus: (A holnap rövid története). Budapest: Animus, 2017. 368 p.

Harari, a 41 éves történész szerint, az emberiségnek azért sikerült felülemelkednie az állatvilágon és uralma alá hajtani a Földet, mert képes volt a másik emberrel való rugalmas együttműködésre. Az is fontos megállapítása a szerzőnek, hogy az ember folyamatosan gazdagítja a valóságát a képzeletével. Az egyetlen olyan lény, aki arra is törekszik, hogy ezt a még gondolataiban-szellemében létező világot megfogalmazza és másoknak is „átadja”. Mégis felmerül a kérdés: ha ilyen nagyszerű dolgokra képes az ember vajon milyen jövője lesz? A technikai vívmányok segítségével az ember egyfajta „biztonsági hálót” vont maga köré, de ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy sokan még mindig éhesek, betegek és szegények. Harari felvetése egy kicsit merésznek vagy inkább ironikusnak tűnhet: „… miután a túlélésért folytatott állati harc fölé emelkedtünk, belefoghatunk abba, hogy istenné tegyük az embert, a Homo sapiensből Homo deust csináljunk.” A könyvet elolvasva kiderülhet számunkra, hogy járható-e, megvalósítható-e a szerző elgondolása? … és ha igen, akkor lehet, hogy a holnapnak így valóban rövid története lesz.