Nyitó oldali csempék
Asset Publisher
A történeti jogforrásokról két fontos szabadon elérhető adatbázisban tájékozódhatunk. A Wolters Kluwer Kiadó ezer esztendő törvényalkotásának eredményét teszi elérhetővé teljes szöveggel az Ezer év törvényei oldalon. A gyűjteményben Szent István törvényeitől, azaz 1000-től az 1945-benmeghozott törvényekkel bezárólag böngészhetünk teljes körűen. Az adatbázist Szent István Király Dekrétumainak Első Könyve (Intelmek Szent Imre Hercegnek) nyitja, az 1945. év pedig az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1945. évi XI. törvénnyel zárul. Az 1946 és 1948 közötti törvények csak válogatva érhetők el az oldalon, a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó indokolások szövege pedig 1869-től egészen 1948-ig kereshető.
A fentebb ismertetett adatbázis történeti előzményeként, ha úgy tetszik annak alapjaként, említést kell tenni a Corpus Juris Hungarici (Magyar Törvénytár) millenniumi emlékkiadásáról, melyet a Franklin Társulat jelentett meg 1896-tól kezdődően. A nyomtatott Törvénytár 1000-től 1948-ig tartalmazza a törvényeket, 1830-ig bezárólag hasábosan latinul és magyarul közölték a törvénycikkek szövegét, a törvények indokolásának pedig 1901-től szorítottak helyet. A sorozat neves közreműködőket vonultatott fel: kezdetben Márkus Dezső szerkesztette, majd 1912-ben bekövetkezett halála után Térfy Gyula vette át a kiadvány szerkesztését. Corpus Juris Hungarici: a törvénybe zárt történelem címmel jelent meg 2000-ben a millenniumi emlékkiadás elektronikus CD változata, melyet Pomogyi László, az ELTE ÁJK Egyetemes Állam- és Jogtörténet Tanszékének docense szerkesztett. Az összeállítás alapjaiban az eredeti kiadást követi, de néhány szerkesztési ponton eltér, így többek között a CD változatban szerepel egy Függelék, ahová olyan jogi dokumentumok, törvénycikkek is bekerültek, amelyek nem szerepeltek a nyomtatott sorozat köteteiben, ugyanakkor a hazai jogélet, jogfejlődés szempontjából fontos forrásnak számítanak. Itt kapott helyet például II. József Türelmi rendelete (1781) vagy az osztrák Telekkönyvi rendtartás (1855).
A Corpus Juris Hungarici részét képezi az előfizetéses Új Jogtár adatbázisnak is.
Fontos megjegyezni, hogy a törvényeket visszatekintő módon, utólag egybeszerkesztett formában közreadó kiadványok mellett a magyarországi törvényeket folyamatosan közlő időszakos kiadvány, hivatalos lap az Országos Törvénytár volt, amely 1868. április 30-án indult a törvények kihirdetéséről szóló 1868. évi III. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően. A Törvénytár egészen 1949-ig jelent meg, majd beleolvasztották az 1945-ben indult Magyar Közlönybe, viszont a törvények kihirdetési fóruma 1945 és 1949 között továbbra is az Országos Törvénytár volt. Bár a konkrét kiadványnak nincs digitalizált változata, az abban kihirdetett törvények szövegét megismerhetjük a fentiekben ismertetett adatbázis segítségével.
A rendeleti szintű jogforrások kutatásának nélkülözhetetlen forrását jelenti a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon elérhető Magyarországi Rendeletek Tára adatbázis, amely az 1867 és 1945 között megjelentetett azonos című kiadvány nyomtatott köteteinek digitalizált változatát tartalmazza. A Magyarországi Rendeletek Tára a királyi és kormányszintű rendeletek hivatalos gyűjteménye volt.1867 és 1945 között évente egy-egy, esetleg – az adott évben közzétett joganyag mennyiségére tekintettel – két-három befejezett kötetet alkotott. A kiadvány nem kihirdetési helye volt a rendeleteknek, az egyes kötetek utólag kerültek egybeszerkesztésre.A Rendeletek Tára „a miniszteri rendeleteknek a leggazdagabb általános gyűjteménye, mindig csak gyűjteménye volt az állandóbb hatályú és általánosabb érvényű rendeleteknek; – ezek kihirdetésének a szerve azonban nem volt soha.”A rendeletek kihirdetési orgánuma az országos hivatalos lap, azaz a Budapesti Közlöny volt.
A Rendeletek Tára válogatva tartalmazza az adott időszakban kiadott királyi (kormányzói) rendeleteket, a miniszterelnöki rendeleteket, a kormány- (összminisztériumi, összminiszteri) rendeleteket, a miniszteri rendeleteket, és egyéb, a jogszabályok körébe nem tartozó rendelkezéseket (például átirat, felszólítás, körlevél, hirdetmény, királyi meghívólevél).
A Rendeletek Tárában csak a fontosabb és általánosabb érvényű jogszabályokat közölték, mivel nem volt törvényben szabályozva, hogy mely rendeleteket kellett felvenni a gyűjteménybe. Erre vonatkozóan csak nagyon általános előírások voltak, hogy ti. „azok veendők fel, amelyek állandó hatályúak, tehát nem csupán átmeneti vagy időleges érvényűek és ezen felül általános érdekűek”. Amennyiben teljes körűen szeretnénk tájékozódni az adott időszak rendeleti jogalkotásában, úgy az országos hivatalos lapok és a minisztériumok hivatalos lapjainak áttekintése is nélkülözhetetlen lehet. Azok legfontosabb online forrásai egyik előző írásunkban már bemutatásra kerültek.
A Magyarországi Rendeletek Tára kiadványról további részleteket tudhatunk meg a Digitalizált Törvényhozási Tudástár oldalán, ahol a hazai jogforrási rendszer múltjáról, így a rendeleti jogalkotás szabályairól is olvashatunk.