Franz Wagner (Wanger, Allgau, 1675. augusztus 14. – Bécs, 1738. február 5.) jezsuita pap, szótárszerkesztő, a bécsi jezsuita szeminárium igazgatója. 1690-ben, Kremsben lépett be a rendbe, később Pozsonyban és Nagyszombatban tanított. 1705 körül hívták Bécsbe, attól kezdve ott folytatta a pályáját. Számos könyv szerzője volt, elsősorban szótárak, illetve történeti és kronológiai munkák köthetőek a nevéhez.

Az Országgyűlési Könyvtár 1956-tól az ország egyetlen ENSZ Letéti Könyvtára. E minőségében gyűjti és elérhetővé teszi az ENSZ fő szerveinek és egyes szakosított szerveinek hivatalos dokumentumait, illetve háttéranyagait. Ám az olvasóterem polcain nemcsak az Egyesült Nemzetek Szervezetének saját kiadványai, hanem a könyvtár által évente gyarapodó ENSZ-szel kapcsolatos válogatott és tematikusan rendezett szakirodalom is a kutatók rendelkezésére áll, és ENSZ KK jelzettel található meg a katalógusban.

Heinrich Ditz agrárgazdasági szakember címben szereplő művének német eredetije, amely a könyvtár Ghyczy-gyűjteményét gazdagítja, átfogóan értekezik a 19. századi Magyarország mezőgazdaságának állapotáról, és ad iránymutatást annak lehetséges fejlesztési irányairól. Az alábbiakban e kötetet mutatjuk be olvasóinknak.

Idén két új, napjaink aktuális társadalmi, politikai témáit bemutató blokkal bővült a könyvtár politikatudományi állománya az olvasóteremben. Az egyik a populizmust és a rivális, vele vitázó politikai áramlatot, az identitáspolitikát dolgozza fel, a másik a klímaváltozás folyamatának mai állását és kilátásait, valamint a rá adott lehetséges válaszokat mutatja be. A témacsoportok magyar és idegen nyelven egyaránt tartalmaznak friss szakirodalmat.

Az államalapítást követő első évszázadokban a királyoknak nem volt állandó székhelyük. Voltak azonban olyan helyek, amelyek nagy jelentőséggel bírtak, például Székesfehérvár – koronázási város, több uralkodó temetkezési helye – vagy Esztergom, a magyar egyház központja. Később vált Óbuda is központtá, a XIII. század első felétől évente tartottak itt kormányzati és bíráskodási ülésszakot.

A Respublica et status Regni Hungariae (a továbbiakban: Respublica, [Leyden]: Ex officina Elzeviriana, 1634. 330, [1] p.)¹ című kötet 1634-ben jelent meg Leidenben, a mai Hollandia (akkor: Holland Köztársaság) területén, a híres Elzevier-család kiadásában. A 330 oldal hosszúságú, latin nyelvű munka – ahogyan a címéből is sejthető – a kor Magyarországának politikai, gazdasági és földrajzi leírását tartalmazza. Modern kifejezéssel élve országismertetőként szolgált.

A nemzetek közötti együttműködésnek a 19. századig visszanyúló hagyományai vannak, ám kezdetben e szerveződések egyes szakterületeken való közös koordinációt, az egységes szabályozást szolgálták, a nemzetek között (illetve azok fölött) létrejövő szervezetek céljai eleinte ritkán emelkedtek politikai szintre.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2021-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal könyvtárunk mellékgyűjtőköri tematikáival foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.