Negyedszázaddal az 1989-90-es demokratikus átmenet óta ugyanabban a politikai rendszerben élünk-e ma, mint ami akkor létrejött? Erre keresi a választ a Körösényi András professzor által vezetett Politikatudományi Intézet most kiadott tanulmánykötete, amelynek szerzői azt vizsgálják, hogyan változtak a politikai szereplők és intézmények (kormány, parlament, alkotmánybíróság, köztársasági elnök, önkormányzatok, média) az elmúlt 25 év során.

Az Oxford University Press gondozásában 2015-ben megjelent mű a német Szövetségi Alkotmánybíróság történetét dolgozza fel a létrehozásától, azaz 1951-től kezdődően egészen 2001-ig. Először jelenik meg angol nyelven olyan monográfia, amely tudományos igénnyel és átfogóan tárgyalja a német Alkotmánybíróság történetét, de más nyelvterületeken is hiánypótlónak számít ez a mű. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben foglalkozik a témával, a jogtörténeti és alkotmánytörténeti elemeket kombinálja a politika- és társadalomtörténeti vonatkozásokkal.

José Bové élete nagyon színes, többek között volt globalizációkritikus aktivista, gazdamozgalmár és 2009-2014 között Európai Parlamenti képviselő is. Az Egyesült Államokban töltötte gyerekkorát, a hatvannyolcas diáklázadások és a vietnámi háború elleni tiltakozások résztvevője volt, majd hosszú időt töltött Indiában az 1970-es években. Aktivistaként érkezett vissza Dél-Franciaországba a 80-as években, a Larzac-fennsíkra, ahol egy katonai bázis terve ellen tiltakozott.

Hiánypótló mű jelent meg a Szegedi Királyi Ítélőtábla történetéről az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia gondozásában. A könyv szerzője Dr. Antal Tamás, az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának docense. A Bíróságtörténeti Könyvek sorozat részeként 2014-ben napvilágot látott első kötet az ítélőtábla 1890 és 1914 közötti történetét dolgozza fel.

A szerző a Debreceni Egyetem docense, aki egyetemes és magyar historiográfiát és politikai eszmetörténetet tanít. Hiánypótló kötete az újkori egyetemes és magyar történetírás összefoglalását tartalmazza: részletesen bemutatja a modern német, francia, amerikai, angol, olasz, kelet-európai és természetesen a magyar történetírás főbb jellemzőit, elemzi alakulásuk folyamatát, aminek eredményeképpen a történettudomány és a történetírás a mai formájában létezik.

Az Adózási kézikönyvek sorozatban megjelent kiadvány szerzői, Varga Norbert, Vincze Péter és Vira Sándor egy kötetbe gyűjtötték azokat az Európai Bírósági ítéleteket, amelyek jelentős hatással vannak a hazai jogalkalmazási gyakorlatra, két szempontot szem előtt tartva a kötet összeállítása során.

A szerző az Antall-kormány igazságügyi minisztereként áttekintést ad arról a munkáról, melyet tárcája végzett, és amely nem kevesebbet jelentett, mint a korábbi pártállami jogrendszer lebontása, valamint egy új, jogállami kritériumoknak megfelelő jogrendszer felépítése.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán működő Ereky István Közjogi Kutatóközpont 2015. március 5-6-án konferenciát szervezett hazai és külföldi kutatók részvételével ’A tagállami közigazgatási eljárásjogok az EU eljárási modelljének fényében’ címmel. A konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartalmazza a kötet, három tárgykör köré rendezve.