Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolata évezredes múltra tekint vissza. Több mint ezer évvel ezelőtt II. Szilveszter pápa független keresztény királyságnak ismerte el Magyarországot, megalapította hazánk első érsekségét, a legenda szerint pedig magát a Szent Koronát is ő küldte Szent István királynak. A 20. században első ízben a Károlyi-kormány tett lépéseket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szentszékkel, ám a hivatalos kapcsolatfelvételre már a Horthy-korszak hajnalán, 1920. július 26-án került sor.

Magyarország belépése az 1919-ben alapított Népszövetségbe már a trianoni békediktátum életbe lépése előtt cél volt. A magyar kormány már 1920. februárjában levelet intézett a békekonferencia elnökéhez. A Népszövetség részéről azonban nem lehetett szó erről addig, amíg a békeszerződést nem írták alá, illetve a ratifikációról szóló okiratot el nem juttatták Párizsba.

Gyurikovits György bíró, jogtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, híres könyvgyűjtő, országgyűlési küldött Ivanócon (Trencsén vármegye) született 1780. július 12-én. Iskoláit Vágújhelyen, Trencsénben, Modorban és Pozsonyban végezte. 1799-ben a magyar nyelv megtanulása céljából Nagykőrösre ment, az ottani református kollégiumban magyar történelmet és oklevéltant, majd 1800 szeptemberétől Pozsonyban filozófiát tanult​.

​A második világháború után a Népszövetség Állandó Nemzetközi Bírósága utódaként jött létre az ENSZ legfőbb bírói fórumaként működű Nemzetközi Bíróság, amelynek statútuma (alapszabálya) alig tért el elődjének alapító okiratától. Az ENSZ Alapokmányának XIV. fejezete alapján felállított Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice) nem csupán, elődjéhez hasonlóan önálló jogalanyként született meg, hanem egyben az ENSZ egyik főszerveként, annak legfőbb bírói intézményeként kezdte meg működését.

A „vörös térképet” elkészítő Teleki Pál mellett Apponyi Albert az a magyar politikus, akinek a nevéhez leginkább kötődik a trianoni döntés megakadályozásáért folytatott küzdelem, a korabeli közvélemény és az utókor szemében egyaránt. Apponyi mögött ugyanakkor egy teljes, a történelmi Magyarországhoz kötődő életút állt, mire 73 évesen a magyar békeküldöttség vezetője lett.

Az Egyesült Nemzetek elnevezés az Amerikai Egyesült Államok elnökétől, Franklin D. Roosevelttől származik. Először 1942-ben használták, amikor 26 ország képviselői kormányaik nevében kötelezettséget vállaltak, hogy együtt vállalják a harcot a tengelyhatalmak ellen. Az ENSZ Alapokmányát (Charter) az 1945 áprilisa és júniusa között tartott ENSZ Konferencián 50 nemzet képviselője dolgozta ki, és írta alá június 26-án. Lengyelország nem képviseltette magát a konferencián, de később aláírta az Alapokmányt, így 51 alapító tagállamról beszélhetünk.

Panka Károly 1882. július 30-án született Pécskán (Arad vármegye). Sárospatakon a Református főiskola, teológiai akadémia és gimnáziumba járt középiskolába, egyetemi tanulmányait 1901 őszétől Kolozsváron végezte, az államtudományi doktorátust is ott szerezte meg 1910-ben. 1903. szeptember 1-jén lépett a képviselőház szolgálatába, mindvégig itt dolgozott, összesen 37 évet, ezen belül a Képviselőházi Könyvtárban 34 évig munkálkodott.

A tőzsde a modern gazdaság, kereskedelem nélkülözhetetlen intézménye, a „piacok piaca”, a kereslet-kínálat központosítása; létrejöttéhez elengedhetetlen az üzletkötések tömegessé válása, s a helyettesíthetőség mind az áru, mind a fizetőeszköz oldalán. Budapesten, az eredetileg 1864-ben megnyitott egyesített Áru- és Értéktőzsde, több évtizedes szünet után 1990-ben nyitott újra. Az évforduló alkalmából áttekintjük az intézmény több mint 150 éves történetét.