„Nincs kétség benne, hogy fejlődésünk sokkal czélirányosabb, szilárdabb és biztosabb leendett, ha a múltat alaposabban ismerjük minden körülmények közt: előnyeivel úgy, mint hibáival.” (A deákmonostori XIII. századi román basilika: székfoglaló beszédül a Magy. Tudom. Akadémiában előadta márt. 5. 1860, 4. p.) – írta Ipolyi Arnold folklorista és művészettörténész, Nagyvárad püspöke, akinek 200. születési évfordulója alkalmából egy kiállítást tekinthetnek meg a könyvtár eligazítójában.

Háromszáz éve született Pray György történetíró, jezsuita szerzetes, apátkanonok, a 18. századi magyarországi latin nyelvű történetírás egyik meghatározó alakja. Tizenhét évesen lépett be a jezsuita rendbe, kezdetben a rend bécsi kollégiumában képezte magát, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott Nagyszombatban.

125 évvel ezelőtt, 1898. szeptember 10-én oltotta ki Erzsébet királyné életét az anarchista mozgalom egyik olasz híve I. Ferenc József feleségének svájci magánlátogatásakor. Magyarország királynéja és Ausztria császárnéja, Lombardia-Velence korábbi királynéja 60 éves volt. Személyét a mai napig érdeklődés és népszerűség övezi Ausztriában, Dél-Németországban, Magyarországon és Észak-Olaszországban.

Szent István-napi egyházi beszédek a könyvtár állományában Ma augusztus 20-ára elsősorban az államalapítás ünnepeként gondolunk, ám hosszú évszázadokon át e jeles nap csupán a katolikus naptárban szerepelt, így mindenekelőtt az egyház, azon belül is a katolikus felekezet liturgikus rendjébe illeszkedett.

A második világháború későbbi győztes hatalmai – különösen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – hamar felismerték, hogy a jövőbeli háborúk elkerüléséhez a pénzügyi rendszerektől a kereskedelemig a gazdasági élet minden területén ki kell építeni azokat az egyeztetési fórumokat, melyek biztosítják, hogy az egyes nemzetállamok békés eszközökkel rendezzék konfliktusaikat.

Angyal Pál a múlt század eleje és a két világháború közötti korszak egyik legnagyobb hatású büntető jogtudósa volt, munkássága átfogta a kriminológia, a büntetőjog és a büntető eljárásjog szinte minden részterületét.

Az utolsó rendi országgyűlésen hozott 1848: IV. törvény Pozsonyból Pestre helyezte át az országgyűlést, s kötelezte a királyt annak évenkénti összehívására. Az első magyar népképviseleti országgyűlést 1848. július 2-ára hívták össze, de az ünnepélyes megnyitást július 5-ikére tűzték ki. József nádor nyitotta meg az országgyűlést a Redoute (Vigadó) épületében, ahol a Képviselőház is ülésezett. Az 1848. július 5. és 1849. augusztus 11. között működő magyar népképviseleti országgyűlés az angol (1695), a francia (1791) és a belga (1831) után a negyedikként jött létre Európában.

Magyarországon az 1848. évi áprilisi törvénycikkek szentesítésével parlamentáris, népképviseleten alapuló, demokratikus, alkotmányos államberendezkedés jött létre és az Országgyűlésnek felelős kormány kezdte meg működését.