25 évvel ezelőtt halt meg Kner Erzsébet könyvkötő mester, tipográfus A könyvkötő mesterséggel foglalkozó Kner család ősei a 18. században Felvidékről indultak el, majd Békés megyében telepedtek le. A gondolatok, az írás könyvekké „testesítése” csak olyan településen maradhatott fenn az elmúlt a századokban, ahol felismerték a szellemi tartalom mellett a nyomtatványok kötésének szépségét és értékét is.

Százhúsz évvel ezelőtt, 1902. október 8-án volt a magyar parlament képviselőházának az újonnan felépült Országházban megtartott első ülése. A Főrendiház 1902. december 22-én ülésezett először az épületben.

1922. szeptember 1-jén jelent meg az Országos Törvénytárban az 1922. évi XX. törvénycikk, melynek első paragrafusa a kötelespéldányban részesülés jogát a Nemzetgyűlés Könyvtárára is kiterjesztette.

1947. augusztus 31-én tartották Magyarország második világháborút követő utolsó legalább részben szabadnak tekinthető törvényhozási választását, amelynek eredményére támaszkodva azonban már megkezdhette berendezkedését a kommunista rendszer.

Augusztus, a nyár utolsó hónapja több szempontból is fontos a Kárpát-medencében élők számára. Bár elsőként legtöbbünknek az államalapítás alkalmából rendezett augusztus 20-i ünnepségek jutnak eszébe, – miközben élvezzük a szünidő utolsó felhőtlen pillanatait – érdemes felelevenítenünk a természettel szorosabb kapcsolatban élő eleink nyárvégi hagyományait is, melynek segítségével más megvilágításba helyezhetjük az év eme időszakát.

„Az ügyész a feljelentések gomolyában óvatosan keresendi a szálak végeit, nyomoz, de nem üldöz, s a meglelt ösvényen való továbbhaladást a törvény által hivatott bírósági közegnek engedi át.”

A fenti sorok a ma 125 éve elhunyt Kozma Sándortól, a magyar államügyészség megteremtőjétől és szervezőjétől, az első magyar államügyésztől származnak.

250 éve, 1772. augusztus 5-én került sor a 16. század óta államközösségként létező Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség területének első felosztására a szomszédos nagyhatalmak: az Orosz Birodalom, a Porosz Királyság és a Habsburg Birodalom között.

Ma már a tudományos világ és a közvélemény jelentős része egyetért abban, hogy az ipari forradalom óta nagyrészt emberi tevékenység által előidézett klímaváltozás zajlik a Földön, amely a korábban végbement lassú és fokozatos éghajlatváltozásokhoz képest egyértelműen gyorsabb és kiszámíthatatlanabb változásokat okoz a bolygó időjárásában és ökoszisztémájában. E változásokat pedig mindannyian saját bőrünkön érezzük, különösen a nyári hőhullámok és szárazság idején.