Háromszáz éve született Pray György történetíró, jezsuita szerzetes, apátkanonok, a 18. századi magyarországi latin nyelvű történetírás egyik meghatározó alakja. Tizenhét évesen lépett be a jezsuita rendbe, kezdetben a rend bécsi kollégiumában képezte magát, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott Nagyszombatban.

125 évvel ezelőtt, 1898. szeptember 10-én oltotta ki Erzsébet királyné életét az anarchista mozgalom egyik olasz híve I. Ferenc József feleségének svájci magánlátogatásakor. Magyarország királynéja és Ausztria császárnéja, Lombardia-Velence korábbi királynéja 60 éves volt. Személyét a mai napig érdeklődés és népszerűség övezi Ausztriában, Dél-Németországban, Magyarországon és Észak-Olaszországban.

Szent István-napi egyházi beszédek a könyvtár állományában Ma augusztus 20-ára elsősorban az államalapítás ünnepeként gondolunk, ám hosszú évszázadokon át e jeles nap csupán a katolikus naptárban szerepelt, így mindenekelőtt az egyház, azon belül is a katolikus felekezet liturgikus rendjébe illeszkedett.

A második világháború későbbi győztes hatalmai – különösen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – hamar felismerték, hogy a jövőbeli háborúk elkerüléséhez a pénzügyi rendszerektől a kereskedelemig a gazdasági élet minden területén ki kell építeni azokat az egyeztetési fórumokat, melyek biztosítják, hogy az egyes nemzetállamok békés eszközökkel rendezzék konfliktusaikat.

Angyal Pál a múlt század eleje és a két világháború közötti korszak egyik legnagyobb hatású büntető jogtudósa volt, munkássága átfogta a kriminológia, a büntetőjog és a büntető eljárásjog szinte minden részterületét.

Az utolsó rendi országgyűlésen hozott 1848: IV. törvény Pozsonyból Pestre helyezte át az országgyűlést, s kötelezte a királyt annak évenkénti összehívására. Az első magyar népképviseleti országgyűlést 1848. július 2-ára hívták össze, de az ünnepélyes megnyitást július 5-ikére tűzték ki. József nádor nyitotta meg az országgyűlést a Redoute (Vigadó) épületében, ahol a Képviselőház is ülésezett. Az 1848. július 5. és 1849. augusztus 11. között működő magyar népképviseleti országgyűlés az angol (1695), a francia (1791) és a belga (1831) után a negyedikként jött létre Európában.

Magyarországon az 1848. évi áprilisi törvénycikkek szentesítésével parlamentáris, népképviseleten alapuló, demokratikus, alkotmányos államberendezkedés jött létre és az Országgyűlésnek felelős kormány kezdte meg működését.

Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményében őrizzük az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc közel 700 darab aprónyomtatványát (manifesztumok, proklamációk névvel). A 154 éves könyvtár állományába a 19. század végén kerültek be ezek a dokumentumok, vannak köztük Pesten, Budán, Győrött, Kecskeméten, Kassán kiadottak is. A muzeális korú aprónyomtatványok zömében magyar nyelvűek, de találunk köztük német, szlovák, horvát, román nyelvű kiáltványokat is. A forradalom 150. évfordulója alkalmából restauráltattuk az egész állományt, és méret szerint dobozokban, fektetve tároljuk. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján ezekből csemegézünk.