Actual information Duplicate 0

Dear Visitors,
On 23-24 May (Thursday-Friday), there may be short (a few minutes) disruptions on entry to the building.
Thank you for your understanding.

Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

1848-49-es manifesztumok, proklamációk az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében

Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményében őrizzük az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc közel 700 darab aprónyomtatványát (manifesztumok, proklamációk névvel). A 154 éves könyvtár állományába a 19. század végén kerültek be ezek a dokumentumok, vannak köztük Pesten, Budán, Győrött, Kecskeméten, Kassán kiadottak is. A muzeális korú aprónyomtatványok zömében magyar nyelvűek, de találunk köztük német, szlovák, horvát, román nyelvű kiáltványokat is. A forradalom 150. évfordulója alkalmából restauráltattuk az egész állományt, és méret szerint dobozokban, fektetve tároljuk. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján ezekből csemegézünk.

1848. március 15-ei keltezéssel történt meg a 12 pont közzététele Pest város Közgyűlésének elfogadó határozatával együtt (jelzete: 304.698:1:2:1). Az aláírók Rottenbiller [Lipót] Leopold választmányi elnök; Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Egressy Samuel, Irinyi József, Staffenberger István, Molnár György, Irányi Dániel, Vasváry Pál, Petőfi Sándor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Kacskovics Lajos voltak. A két oldalas mű mérete: 39 x 22,5 cm.


 

 


A bécsi forradalom híre március 14-én jutott el Pestre, ahol az Ellenzéki Kör és a Pilvax kávéház radikális fiatalsága már napok óta szerkesztette a 12 pontot: „Mit kíván a magyar nemzet?” címmel. Március 15-én reggel, a 12 pontot is magában foglaló kiáltvány befejezése után a fiatalok a Pilvax kávéházhoz mentek, mellükön háromszínű kokárdát viselve, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. A költeményt nagy tetszéssel fogadták társai. A kávéházból elinduló tíz-tizenöt főhöz folyamatosan csatlakoztak az emberek, az Egyetem téren már több ezren hallgatták az újra elszavalt Nemzeti dalt és a proklamációt. A számban és lelkesedésében is egyre gyarapodó tömeg Landerer és Heckenast nyomdájához indult, hogy kinyomtassa a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Délután hatfős tárgyalóbizottságot alakítottak a Pest Város tanácsával való egyezkedésre. A tanácsterembe betóduló 300 fő és az épület előtt várakozó tömeg hatására a városi tanács elfogadta a 12 pontot, majd aláírta és lepecsételte annak egyik kinyomtatott példányát. Röplapokon jelentek meg a márciusi sajtó első, cenzúrázatlan termékei: a 12 pontot magában foglaló ,,Mit kiván a magyar nemzet" és a „Nemzeti dal”. Az első példányokat a nyomdaépület ablakaiból szórták Vasvári Pál és társai az utcán hullámzó tömeg közé. A 12 pont ,,a polgári demokratikus átalakulás átfogó programja", ennek első pontja a sajtószabadság és a cenzúra eltörlésének követelése volt, hiszen a 12 pontot írók állították össze, akik a cenzúra nyomását gyakran érezhették saját bőrükön is, valamint tudatában voltak a sajtó közvélemény-formáló és nevelő erejének, így tudták, hogy ennek kiaknázása minden forradalmi megmozdulás döntő tényezője.

1848. április 11-én, az utolsó magyar rendi országgyűlésen V. Ferdinánd király elfogadta az úgynevezett „áprilisi törvényeket”. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, amely biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését, és Magyarországot lényegében rendi államból parlamentáris állammá alakította.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT