Actual information Duplicate 0

Dear Visitors,
On 23-24 May (Thursday-Friday), there may be short (a few minutes) disruptions on entry to the building.
Thank you for your understanding.

Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – Külföldi Parlamenti Gyűjtemény

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2021-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal a parlamentarizmussal foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

 

Congressional Lions

J. Michael Martinez: Congressional Lions: Trailblazing Members of Congress and How They Shaped American History. Lanham; London: Lexington Books, 2019. XI, [1], 247 p.

J. Michael Martinez politológus, a University of Georgia tanára 2019-ben megjelent kötetében az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának tizenkét, kiemelkedő teljesítményt nyújtó képviselőjének életútját mutatja be.
Az amerikai történelem során rendre előfordult, hogy a törvényhozás egyes tagjai munkájukkal az adott elnököknél is jelentősebb hatást gyakoroltak az amerikai közpolitika alakulására. A kötet egy tucatnyi, az előbb említett csoportba sorolható képviselő pályaképét szolgáltatja az olvasóknak, nem annyira az életrajzi elemekre fókuszálva, hanem sokkal inkább a törvényhozásban elért teljesítményükre helyezve a hangsúlyt. A szerző az életrajzokkal az amerikai történelem egészét felöleli: az időrendben sorakozó politikusok között az első James Madison (az Alapító Atyák egyike, 1776-tól, a függetlenség kikiáltásától kezdve képviselő, később az Amerikai Egyesült Államok elnöke), az utolsó pedig Edward M. Kennedy, John F. Kennedy elnök öccse.

 

Parlamentarismusforschung

Werner Josef Patzelt: Parlamentarismusforschung: einführung. Baden-Baden: Nomos, 2020. 597 p.

Werner Josef Patzelt politikatudós, a Technische Universität Dresden tanára 2020-ban megjelent könyvében a parlamentarizmussal foglalkozó kurrens német kutatásokat, azok elméleti és módszertani kérdéseit és irányait mutatja be.
A közel 600 oldalas, hét fejezetre osztott munka átfogó képet kíván nyújtani az előbb említett politika- és jogtudományi diszciplínával kapcsolatban. Az egyes fejezetek az általánosabb témáktól – „Parlamentarizmus-kutatások Németországban” vagy „Mi is az a parlamentarizmus-kutatás?” – indulva eljutnak a specifikusabb témákig is, például „Az adatkinyerés módszertana”, „Az adatelemzés módszertana” vagy „A parlamentarizmus-kutatás mint a politikai rendszerek összehasonlításának kulcsa”. A több mint 50 oldalas szakirodalmi ajánlóval és alapos névmutatóval is ellátott kötet kézikönyvként és tankönyvként egyaránt forgatható.

 

Schweizer Parlament

Sarah Bütikofer: Das Schweizer Parlament: eine Institution auf dem Pfad der Moderne. Baden-Baden: Nomos, 2014. 159 p. (Politik und Demokratie in den kleineren Ländern Europas)

Sarah Bütikofer politológus, az Universität Zürich oktatója 2014-ben megjelent könyvében Svájc parlamentjét, annak működését veszi górcső alá.
A hét fejezetre tagolt, 160 oldalas munka nemcsak az alpesi ország parlamentjének jelenlegi állapotát és működését elemzi, hanem – az alcímből is kiolvashatóan („egy intézmény úton a modernitás felé”) – annak fejlődését is igyekszik bemutatni. A Svájc politikai rendszerének leírását tartalmazó, illetve a kötet módszertanát bemutató fejezetek után az ország törvényhozásának professzionalizálódásáról olvashatunk. Egészen a közelmúltig a svájci képviselők megtartották eredeti munkájukat, és csupán évente négy alkalommal ültek össze: a rendszert Milizparlamentnek nevezték a hadsereg (Miliz) után, mivel a sorköteles állampolgároknak oda is évről évre pár hétre be kell vonulniuk, újabb és újabb kiképzésekre. Ám ez a szerző szerint már a múlté, és a parlamenti képviselőség szolgálatból mára foglalkozássá változott át („Von Amt zum Beruf”). Az utolsó két fejezet az azonnali kérdések rendszerét elemzi a Nationalratban, azaz a törvényhozás alsóházában, továbbá a Ständerat, azaz a felsőház szavazásait mutatja be.

 

The British Constitution Resettled

Jim McConalogue: The British Constitution Resettled: Parliamentary Sovereignty Before and After Brexit. Cham: Palgrave Macmillan, 2020. XV, 291 p.

Jim McConalogue, egy brit alsóházi képviselő egykori tanácsadója 2020-ban megjelent könyvében az Egyesült Királyság Parlamentje szuverenitásának jog- és eszmetörténeti hátterét mutatja be.
A közel 300 oldalas, hét fejezetből álló kötet szerzője szerint az Egyesült Királyság Európai Uniós tagsága gátolta az ország parlamentjének szuverenitását. Három esettanulmány – a 2003-as, munkaidő hosszát szabályozó uniós direktíva, személyek szabad mozgásának szabályozása, illetve a bélyegilleték szabályozása – segítségével érvel amellett, hogy az 1973 óta működő kormányok adott uniós intézkedések bevezetésével szembementek azokkal a régi jogi precedensekkel, amelyek biztosították a parlament teljes szuverenitását. A további fejezetekben McConalogue azt próbálja bizonyítani, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése lehetőséget adott és ad arra, hogy az ország parlamentje visszaszerezhesse elvesztett szuverenitását.

 

Parliament’s Secret War

Veronika Fikfak: Parliament’s Secret War. Oxford; Portland: Hart, 2018. XI, [3], 256 p. (Hart studies in security and justice)

Veronika Fikfak jogász, politológus, a Koppenhágai Egyetem tanára és Hayley J. Hooper jogtudós, az Oxford University professzora 2018-ban megjelent munkájukban azt vizsgálják, hogy az Egyesült Királyság Parlamentjének milyen szerepe van azokban a szituációkban, amikor az ország esetleges háborús részvételéről kell döntést hozni.

Az utóbbi két évtizedben két alkalommal került középpontba a brit parlament háborús szerepvállalással kapcsolatos szerepe: 2003-ban, az iraki háború kapcsán, illetve 2013-ban, amikor a kormány nem kapott felhatalmazást a törvényhozástól arra, hogy részt vehessen a szíriai konfliktusban. A kötet a huszadik század elejétől vizsgálja azt, hogy a Parlamentnek az adott háborúban való részvételre szóló felhatalmazása megfelelt-e a jó kormányzás feltételeinek, azaz az átláthatóságnak, a kiszámíthatóságnak és a részvételen alapulásnak.
A hat fejezetet magában foglaló, bő 200 oldalas mű részletes szakirodalmi ajánlót és névmutatót is tartalmaz.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT