Actual information Duplicate 0

Dear Visitors,
On 23-24 May (Thursday-Friday), there may be short (a few minutes) disruptions on entry to the building.
Thank you for your understanding.

Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – politikatudomány

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2023-ban beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal a politikatudományi témájú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

The war in Ukraine's Donbas

Hilmar pór Hilmarsson: The Nordic, Baltic and Visegrád Small Powers in Europe. A Dance with Giants for Survival and Prosperity. London, New York (N.Y.): Routledge. 2023. xvii, 212 p.
OGYK jelzet: KK V/17804

A kötet számos kérdéssel foglalkozik, illetve válaszokat próbál találni az észak- és közép-európai országok, illetve a kisállamok aktuális és jövőbeli szerepét illetően. Hogyan maradhatnak fenn és boldogulhatnak a kis európai államok a nagyhatalmak többpólusú világában? Milyen szerepet kell vállalniuk a kis államoknak az európai integrációban? Az EU fiskális és monetáris politikája szükség esetén lehetővé teszi-e a keynesi gazdaságélénkítést, és életképesek-e az euróövezeti konvergenciakritériumok, ahogy a világ kilábal a COVID-19 válságból? Hasznosak-e az EU-n belüli kis állami szövetségek a nagyobb EU-tagállamok befolyásának ellensúlyozására? Meddig tartson az EU és a NATO terjeszkedése? Csatlakozhat-e a nyugati katonai szövetséghez Ukrajna? Támaszkodhat-e az EU a NATO amerikai vezetésére biztonsága érdekében? Hogyan viszonyuljanak a kis államok az Európát befolyásolni kívánó nagyhatalmakhoz, különösen az Egyesült Államokhoz, a Kínai Népköztársasághoz és az Orosz Föderációhoz? Az izlandi szerző interdiszciplináris megközelítést alkalmazva tárgyalja a gazdaságpolitika, a nemzetközi kapcsolatok és politika, a gazdasági és politikai integráció kérdéseit, a globális és regionális intézmények hatásait, valamint a kétoldalú együttműködés prioritásait.

Realpolitik: a history

Michael Patrick Cullinane – Martin Farr: The Palgrave Handbook of Presidents and Prime Ministers from Cleveland and Salisbury to Trump and Johnson. Cham: Palgrave Macmillan. 2023. xiv, 495 p.
OGYK jelzet: KK V/24312

A Newcastle Egyetem kortárs brit történelem tanszékvezető oktatója, valamint a londoni Roehamptoni Egyetem amerikai történelem professzora közreműködésével adta ki a patinás Palgrave Kiadó új kézikönyvét, amely az amerikai elnökök és a brit miniszterelnökök személyes kapcsolatait vizsgálja. Célja annak feltérképezése, hogy a személyes diplomácia hogyan alakította az angol-amerikai kapcsolatot, illetve hogy a két ország egyes vezetői mi módon tették „különlegessé” a kétoldalú viszonyokat. Az 1890-es évek „nagy közeledésétől” a hidegháborús korszakon keresztül egészen a transzatlanti kapcsolatok kiépüléséig bezárólag a kétoldalú együttműködés globális jelentőségű lett. Ennek következtében az elnökök és a miniszterelnökök központi szerepet töltenek be a nemzetközi biztonság, a kereskedelem, a kultúra és a politikai kommunikáció terén. A kötet feltárja az elnökök és miniszterelnökök elképzeléseit, politikai meggyőződését, valamint a médiában konstruált politikai képeket, és azt, hogy az angol-amerikai viszony „aurája” miben térhet el a valóságtól.

Routledge handbook of contemporary Central Asia

Yuri Kostenko: Ukraine’s Nuclear Disarmament. A History. Boston: Harvard University Press. 2023. 350 p.
OGYK jelzet: KK V/17763

1994 decemberében Ukrajna feladta a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenálját és aláírta az atomsorompó-szerződést, miután biztosítékot kapott arra vonatkozóan, hogy szuverenitását Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság biztosítja és tiszteletben tartja. Jurij Kostenko Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokról szóló beszámolója eredeti és eddig nem elérhető dokumentumok alapján először tárja fel az ukrán kormány belső vitáit, valamint a nemzetközi partnerek rá gyakorolt nyomását. Jurij Kostenko politikus és az Ukrán Néppárt vezetője volt. 1990 és 2014 között parlamenti képviselőként vett részt az ukrán politikában, majd 1992 és 1998 között miniszteri tiszteket töltött be a környezetvédelmi és nukleáris biztonságért felelős tárcáknál. A kötet szerzője Ukrajna legfelsőbb szintű képviselője volt a nyugati hatalmakkal és az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon Ukrajna atomfegyver-mentesítéséről. Húsz évvel később, 2014-ben Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, támogatta a kelet-ukrajnai felkelést, majd 2023 februárjában katonai inváziót indított Ukrajna ellen. A kötet többek között arra is keresi a választ, hogy Oroszország vajon megtámadta volna-e szomszédját, ha Ukrajna megtartotta volna nukleáris fegyvereit.

The long game

Joseph S. Nye: The Future of Power. New York: PublicAffairs, 2011. 298 p.
OGYK Jelzet: KK V/24088

A szerző Joseph Nye politikatudós, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, aki karrierje során mind a politika elméleti vizsgálatában, mind annak gyakorlati alakításában tapasztalatot szerzett: vezette a Harvard Egyetem Kormányzástudományi Iskoláját és az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsát is.
A hatalom nemzetközi viszonyok közötti gyakorlásának vizsgálata során Nye vezette be a „puha hatalom” (soft power) fogalmát, ami azt jelenti, hogy egy nagyhatalom kényszerítés vagy akár közvetlen kérés nélkül képes elérni azt, hogy más országok felvegyék nézőpontját, és az érdekeinek megfelelően cselekedjenek. Nevezhetjük ezt kulturális befolyásnak is, amely a fogalom megszületésekor és gyakorlatilag azóta is elősorban az angolszász országok erőssége. Fogalompárja a történelemből régóta ismert és egyértelmű logika szerint működő „kemény hatalom” (hard power), ami leginkább a katonai erő globális érvényesítésének képességére vonatkozik. A hatalom jövője Nye a nagyhatalmi érdekérvényesítés módjait vizsgáló legújabb műve, amelyben az említett két fogalom kombinálásától elrugaszkodva alkot meg egy harmadik, modern hatalomfogalmat, az „okos hatalmat” (smart power). Aki a hatalom „okos” formáját gyakorolja, tudja, hogy sem a kemény, sem a puha hatalmat nem nélkülözheti továbbra sem, miközben tisztában van és számol azzal, hogy a technológiai eszközök fejlődése és az információhoz való hozzáférés kiszélesedése bizonyos nem állami szereplőket is a tradicionális államok versenytársaivá (nagyvállalatok, nemzetközi nem kormányzati szervezetek), illetve esetleges veszélyforrásokká (nemzetközi bűnszervezetek) tett a nemzetközi térben.  

Revolution and its discontents

Steven Levitsky – Lucan Way: Revolution and Dictatorship: The Violent Origins of Durable Authoritarianism. Princeton: Princeton University Press, 2022. 638 p.
OGYK Jelzet: KK V/6821

Steven Levitsky, a Harvard Egyetem kormányzat-tudományi professzora, a nagy hatású A demokráciák halála című könyv társszerzője a politikai rendszereket vizsgáló legújabb – Lucian Way-jel, a Torontói Egyetem autokráciák meggyengülését kutató professzorával közösen írt – munkájában azt vizsgálja, hogy melyek azok a megszületésekor fennálló körülmények, amelyek tartóssá tesznek egy kiépülő diktatúrát. Megállapításuk szerint azok az autokratikus rendszerek, amelyek radikális célokat kitűző forradalmak után jöttek létre, sokkal válság állóbbak (legyen szó tömeges elégedetlenségről, gazdasági nehézségekről, vagy nemzetközi nyomásról) az egy személy, vagy csoport uralmát megvalósító, de a társadalom alapintézményeit változatlanul hagyó diktatúráknál. Okként azt azonosítják, hogy mivel az előzőtől merőben eltérő új rendszer kiépítése elkerülhetetlenül komoly konfliktusokkal jár és erős legyőzendő érdekcsoportokkal állítja szembe a diktatúra vezetését, az ebben megedződik, és kiépíti az elnyomás hatékony intézményeit és eszközeit, miközben visszavonhatatlanul meggyengíti a társadalmi önszerveződés formáit. Mindez azon diktatórikus rezsimekre is igaz, amelyek megszületésük pillanatában, túlélésük érdekében háborús konfliktust voltak kénytelenek vállalni: az effajta kihívás összezárásra kényszeríti az új uralkodó elitet, és fokozott lojalitásra sarkallja az általa kiépített elnyomó apparátust. A szerzők az erőszakban született tartós autokráciák közé sorolják például az iráni berendezkedést és a történelmi szovjet rendszert.

Head, hand, heart

G. John Ikenberry: A World Safe for Democracy: Liberal Internationalism and the Crises of Global Order. London: Yale University Press, 2020. 408 p.
OGYK Jelzet: KK V/24087

A szerzőt, John Ikenberryt, a Princeton Egyetem politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok professzorát a – szaktudományi értelemben vett – liberális világrend elsőszámú szakértőjeként tartják számon napjainkban. Legújabb művében a nemzetközi kapcsolatok liberális internacionalizmusnak nevezett, globális elfogadottságának csúcsát az ezredforduló körül elérő iskolájának jellemzőit és történetét tekinti át.
A 19. század végén megszülető tudományos iskola a nemzetközi viszonyokban a versengés helyett az együttműködés előnyeit hangsúlyozza, szükségesnek tartva közös nemzetközi intézmények építését és szabályok lefektetését, amelyekhez, mivel az érdekek kölcsönös figyelembevételén alapulnak, minden hatalom tartja magát. A biztonságpolitikában a kollektív biztonságon alapuló szervezetek megalakítását tartja előnyösnek, mert így az egyes államok kevésbé kényszerülnek a fegyverkezés magas szintjének fenntartására, ami a konfliktusok valószínűségét növelné. A nemzetközi kereskedelemben a piacok megnyitásának, bilaterális és multilaterális egyezmények megkötésének, egységes piacot alkotó kereskedelmi blokkok megalakításának látja hasznát, mert ezzel nő az országok egymásra utaltsága, javul köztük az együttműködés kultúrája, nem utolsósorban pedig emelkedik a lakosság jóléte. Immanuel Kant német filozófus demokratikus béke elméletéből kiindulva a globális béke leghatékonyabb elősegítőjének a globális demokratizálódást tartja, építve arra az azóta rendelkezésre álló tapasztalatra, amely szerint két stabil demokrácia között még soha nem tört ki háború. Emiatt elősegítendőnek gondolja az autoriter berendezkedésű államok külső segítséggel való demokratizálását. (Erre utal a mű címe, a Woodrow Wilson amerikai elnöktől származó idézet: „Biztonságossá tenni a világot a demokrácia számára.”) Az afganisztáni konfliktus („Tartós Szabadság Hadművelet”) és az iraki háború („Iraki Szabadság Hadművelet”) hosszútávú sikertelensége azonban mára sokat rontott a liberális internacionalizmus ezen állításainak hitelességén.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT