A második hetet megint csak az Országgyűlési Könyvtárban kezdték a program résztvevői. A nap folyamán az előző héten megismert könyvtári egységek munkájába tekinthettek be mélyrehatóbban. Bővebben hallhattak az Olvasószolgálati és Tartalomszolgálati Osztály mindennapi feladatairól, utána pedig a könyvkötészet rejtelmeibe nyerhettek egy rövid betekintést a kollégák. A délelőtt zárásaként a Gyűjteményszervezési Osztály mutatta be a tartalmi, illetve formai feltárásban használt gyakorlatát. Délután a csapatnak lehetősége nyílt, egy egyetemista hallgatóknak szervezett könyvtárhasználati óra megtekintésére, melyen Edelman Annamária mutatta be a résztvevőknek a parlament weboldalának használatát, illetve az ott rejlő kutatást támogató információk elérését. A nap zárásaként a Szakreferensi Osztály tartott bemutatót a könyvtár katalógusának rejtelmeiről.

Kedden a könyvtárosok, a „Múzeum határok nélkül” ösztöndíj résztvevőivel közösen látogattak el a Magyar Nemzeti Múzeumba. Tvarosek Tamás, a könyvtár főosztályvezetője fogadta a csapatot és mutatta be a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárát, ami összetétele és nagysága alapján Közép-Európa egyik legnagyobb régészeti gyűjteményével büszkélkedhet. Később egy múzeumkerti sétában vehettek részt, ahol bemutatták nekik a kert szobrait és dísztábláit.

Délután a könyvtáros kollégák az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumot keresték fel. A nyilvános szakkönyvtár gyűjti a magyar oktatással, neveléstörténettel foglalkozó szakirodalmat, illetve a hazai gyermek- és ifjúsági irodalmat is. Az intézmény múzeumi részét is megtekintették az ösztöndíjasok és a delegáltak, itt a vállalkozó szelleműek kipróbálhatták, hogy milyen volt palavesszővel palatáblára írni.

Szerdán az MTA Könyvtár és Információs Központban Gaálné Kalydy Dóra általános főigazgató-helyettes ismertette a könyvtárral kapcsolatos főbb tudnivalókat, így az intézmény gyűjtőkörét és feladatait, mint például az MTMT és az EISZ gondozása. Ezután Haffner Rita, a Tájékoztatási és Olvasószolgálati Osztály vezetője tartott előadást a könyvtár történetéről. A csoport az általános olvasóterem bejárása után megismerkedhetett a könyvtár különgyűjteményeivel: először a kézirattárba és régi könyvek gyűjteményébe látogattak el, ahol Babus Antal főosztályvezető jóvoltából számos felbecsülhetetlen értékű régi kötetbe tekinthettek bele, többek között egy corvinába, Madách Imre Az ember tragédiája című művének kéziratába, Arany János híres kapcsos könyvébe és a Rohonci kódexbe, egy mindmáig megfejtetlen titkosírással írott kötetbe is. Végül a csoport a Keleti Gyűjtemény kincseivel ismerkedett meg, amit Kelecsényi Ágnes főosztályvezető asszony mutatott be, majd szót kaptak az egyes részterületekkel foglalkozó fiatal kutatók is. A kollégák megcsodálhattak buddhista, arab és török köteteket, illetve pálmalevélre festett, gyönyörűen illusztrált dokumentumokat, többek között egy, a buddhista poklot ábrázoló művet, amelyben az állatok főzik meg az embereket, és a magyar származású Ibrahim Müteferrika nyomdájának egy török nyelvű ősnyomtatványát is.

Délután a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtárába látogattak el. Az intézmény vezetője, Baranya Péter mesélt a könyvtárról, majd izgalmas régi könyveket mutatott a csoportnak, többek között II. Rákóczi Ferenc ábécés könyvét, középkori mini bibliát. A könyvtárosok a piarista könyvtárral szorosan együttműködő Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola könyvtárában fejezték be a napot, és Török Beáta könyvtárvezető jóvoltából megismerkedhettek a szakkönyvtár profiljával és működésével is.

Csütörtökön ellátogattak a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába, ahol Hajdu Attila, a program egyik delegáltja várta, majd vezette végig őket az épületben. Az első megálló a könyvtár raktára volt, majd a könyvkötő műhely titkaiba leshettek be a vendégek. A műhely dolgozói igen sokrétű feladatokat látnak el: a KSH könyvállományának kötésén túl vállalják szakdolgozatok, megrongált könyvek újra köttetését és javítását, aranyozást, sőt még születésnapi lapösszeállításokat is készítenek. A látogatás utolsó szakaszában Derda Dávid kézirattáros vezette be a hallgatóságot a könyvtár kézirattár-gyűjteményébe, és a dokumentumok történetébe. Maga a gyűjtemény újraalapítása az 1950-es években valósult meg, és neves statisztikusok hagyatékait tartalmazza; a régi kézirathagyaték az Országos Levéltárba került.

Délután az Országház Nagy Miklós-termében Kardos Krisztina tartott előadást a Képviselői Információs Szolgálatról. 1991-ben alakult meg a Képviselő-tájékoztatási osztály az Országgyűlési Könyvtárban, majd 2014-től lett önálló főosztály. Az Infoszolg az országgyűlés tagjai és testületei, a parlamenti szakértők és az Országgyűlés Hivatalának munkatársai részére nyújt információt és kutatási szolgáltatásokat. Alapelvei közé tartozik az objektivitás, a semlegesség, nem utolsó sorban pedig a releváns és hiteles információk szolgáltatása egy-egy kutatási témával kapcsolatban.

Pénteken az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárában az ösztöndíjasok megismerkedtek a könyvtár több száz évre visszanyúló múltjával és azokkal a személyekkel, akik nagy szerepet játszottak a könyvtár megalakulásában és későbbi életében. A barokk stílusban épült olvasóterembe lépve Ferenc József hatalmas festménye tárult a látogatók elé, melyen az uralkodó a negyvenes éveiben látható huszártiszti egyenruhában, tisztelegve az uralkodó előtt, aki jelentős szerepet játszott a könyvtár felvirágoztatásában, és még magánvagyonából is sokat adományozott építésére és felújítására. Könyvtárosaink rengeteg érdekességet tudhattak meg a könyvtár 20. századi életéről is: 1935-ben épült az első lift, a metróépítés során szétnyílt az épület a robbantás következtében, illetve 1928-tól oldalkocsis kerékpár szállította vissza a könyveket az olvasóktól a könyvtárba. A restaurátor műhely volt a következő állomás, ahol Szalaváry Miklós mutatta be a több száz éves könyvek restaurálását. Ezt követően a könyvtár muzeális kincseit – kódexeket és térképeket – tekinthettek meg a résztvevők. A könyvtári túrát egy Eötvös Loránd életével és munkásságával foglalkozó kiállítás zárta.

Szombaton a könyvtárosok a muzeológusokkal közösen a Pannonhalmára utaztak, ahol Ásványi Ilona, az apátsági könyvtár igazgatója kalauzolta a társaságot. Miután a csoport megcsodálta a környékre nyíló varázslatos kilátást, betért az apátság épületébe. Először a kincstárat látogatták meg, majd a monostor és a bazilika történetét és különlegességeit is megismerhették. A csodálatos szépségű könyvtár Magyarország legrégibb könyvgyűjteménye: már 1090-ből ismert egy néhány tucat könyvet leíró könyvjegyzék. A könyvtár modern kori története 1802-vel, a rend II. József által történt feloszlatását követő újjáalakulásával kezdődik. A könyvtár mintegy 400 000 kötetre rúgó állományának nagy része teológiai és monasztikus irodalom, de felöleli a különféle tudományterületek alapvető szakirodalmát is. A könyvtárteremben kiállításokat is rendeznek, így a könyvtárosok és muzeológusok látogatásuk idején híres középkori oklevelek, az 1500 körül keletkezett Pannonhalmi Hóráskönyv, továbbá a Pannonhalmi Evagelistarium és Benedictionale kinagyított másait és faximiléit, valamint restaurált köteteket és a helyreállítás folyamatáról készült fényképeket tanulmányozhattak. Ezután a könyvtárvezető számos régi dokumentumot mutatott meg a csoportnak, köztük a könyvtár legrégibb, 9. századi töredékét.

Délután Győrben a könyvtárosok a Kisfaludy Károly Könyvtárba látogattak, ahol dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató mutatta be a könyvtárat. Az 1898-ban alapított könyvtár a 2017-es felújítás során nyerte el mai formáját. A gyűjtemény ma már mintegy 80 000 kötetet számlál. A könyvtár olvasótermet, folyóirat-olvasót, egy helytörténeti gyűjteményt, valamint egy régi könyvgyűjteményt is tartalmaz. Végezetül az igazgató úr helyi látványosságokat ajánlott a csoportnak belvárosi sétájához. A könyvtárosok bejárták a Káptalan-ombot, megtekintették a várat, Szent László hermáját a győri bazilikában, végül sétáltak egyet a Rába partján, mielőtt hazatértek Budapestre.

Fotók: Nagyné Sári Alíz és Villám Judit