Horvát (egyes források szerint Horváth) Boldizsár 1822. január 1-jén született Szombathelyen. Jogi diplomáját a győri akadémián szerezte. 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés tagjaként a szombathelyi választókerületet képviselte.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Kedves Olvasóink! Az Országgyűlési Könyvtár nyitvatartása a karácsonyi ünnepeket megelőző napokban, valamint az ünnepek alatt az alábbiak szerint alakul.

1351. december 11-én hirdette ki Budán I. (Nagy) Lajos magyar király az ősiség törvényét, amellyel a honfoglalás után kialakult nemzetségi birtokok koráig visszanyúló, szokásjogi úton működő intézményt iktatta törvénybe oly módon, hogy az megerősítette II. András Aranybulláját, kivéve annak 4. cikkelyét, amely eredetileg úgy intézkedett, „az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeniteni.”

Az írásunk címében említett mű szerzője Johan Huizinga (1872. december 7. – 1945. február 1.) a valaha élt talán legismertebb holland történész volt, akit a szakma a modern művelődéstörténet egyik megalapozójaként tart számon.

Az Országgyűlés elnöke az Országgyűlési Könyvtár fennállásának 150. évfordulója alkalmából alapította meg a Nagy Miklós-díjat. Az elismerést minden év novemberében annak a személynek nyújtják át, aki magas színvonalú szakmai munkájával kiemelkedően segíti a könyvtár tevékenységét, gyűjteményének építését vagy szakmai projektjeit.