Tisztségviselő

A jelölés

A választás

Eskü

A megbízatás időtartama

Köztársasági elnök

Az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlására.

Minden képviselő csak egy jelöltet ajánlhat.
(Alaptörvény 11. cikk (2) bekezdés)

Titkos
(Alaptörvény 11. cikk (1) bekezdés, Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az első szavazás során az összes képviselő kétharmada,

a második szavazás során a legtöbb érvényes szavazat dönt.
(Alaptörvény 11. cikk (3) és (4) bekezdés)

A választást az Országgyűlés elnöke a korábbi köztársasági elnök megbízatása lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal korábbra tűzi ki.
(Alaptörvény 11. cikk (1) bekezdés)

Eredménytelen első szavazás esetén a második szavazás során az első szavazásban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha a második szavazás is eredménytelen, új jelölést és új választást kell tartani.
(Alaptörvény 11. cikk (4) bekezdés)

A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő napon belül be kell fejezni.
(Alaptörvény 11. cikk (5) bekezdés)

Hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdés, Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

5 év
(Alaptörvény 10. cikk (1) bekezdés)

egyszer újraválasztható
(Alaptörvény 10. cikk (3) bekezdés)

Miniszterelnök

A köztársasági elnöknek az Országgyűlés alakuló ülésén tett javaslata alapján.
(Alaptörvény 16. cikk (3) bekezdés, (5) bekezdés a) pont)

Nyílt
(Ogytv. 44. § (1) bekezdés)

Az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata
(Alaptörvény 16. cikk (4) bekezdés)

Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(Alaptörvény 16. cikk (6) bekezdés)

A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz. (Alaptörvény 16. cikk (9) bekezdés, Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

Legkésőbb az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásáig.
(Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés a) pont)

Házelnök, az országgyűlés alelnökei és a jegyzők

Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a korelnök javaslata alapján. Ha nincs közös indítvány, vagy van, de nem kap többséget, a legnagyobb frakció tesz javaslatot a házelnök személyére. Alelnökökre, jegyzőkre a frakciók közösen tesznek javaslatot, illetőleg ennek hiányában a már megválasztott házelnök. (Ogytv. 6. § (1) és (2) bekezdés)

A házelnököt titkos, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással választja meg az Országgyűlés. (Ogytv. 6. § (1) bekezdés)

A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége

A tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz.
(Ogytv. 6. § (4) bekezdés)

A választás az Országgyűlés alakuló ülésen történik. Ha valamelyik tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, megismételt szavazást kell tartani. Ha ez is eredménytelen, új jelölést és választást kell tartani.
(Ogytv. 6. § (1), (6) és (7) bekezdés)

A házelnök a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Az alelnököknek és a jegyzőknek nem kell esküt tenni ezen tisztséggel összefüggésben.
(Ogytv. 9. §, Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

Legkésőbb az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig.
(Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés a) pont, Ogytv. 10. § (1) bekezdés a) pont)

Háznagy

A házelnök javaslatára
(Ogytv. 7. §)

Nyílt
(Ogytv. 7. §)

A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége

A választás az Országgyűlés alakuló ülésén történik.
(Ogytv. 7. §)

Nincs
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

Legkésőbb az új Országgyűlés megalakulásáig. (Ogytv. 10. § (2) bekezdés a) pont)

Országgyűlési bizottság elnöke, alelnöke és tagjai

A képviselőcsoport-vezetőknek az érintett független képviselők véleményét is mérlegelő indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(Ogytv. 18. § (2) bekezdés)

Nyílt

A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége

A benyújtott határozati javaslatról vita nélkül határoz az Országgyűlés.
(Ogytv. 18. § (4) bekezdés)

Legkésőbb az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig.
(Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés a) pont, Ogytv. 19. § (1) bekezdés c) pont)

Az Alkotmánybíróság elnöke

A megválasztott alkotmánybírák közül választja meg az Országgyűlés.
(Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdés)

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

Alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig.
(Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdés)

Az Alkotmánybíróság tagja

Az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot.
(AB tv. 7. §)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdés)

Ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága még ugyanazon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz.
(AB tv. 8. § (1) bekezdés)

Az Alkotmánybíróság tagja hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(AB tv. 9. §)

12 év, nem újraválasztható
(Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdés,
AB tv. 6. § (3) bekezdés)

Kúria elnöke

Személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdés)

A Kúria elnökét az Országgyűlés választja a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező azon bírák közül, akik legalább 2 éves kúriai bírói tapasztalattal, valamint a Kúria elnöke tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással rendelkeznek.
(Bszi. 114. § (1) bekezdés)

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

9 év, nem újraválasztható
(Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdés, Bszi. 114. § (1) bekezdés)

Országos Bírósági Hivatal elnöke

Személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdés)

A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslattétel előkészítése keretében az OBH elnöki tisztségre történő jelentkezési felhívást tesz közzé. A jelentkezési határidő leteltét követően a jelentkezők névsorát és a jelentkezők önéletrajzát a köztársasági elnök megküldi az OBT-nek a jelentkezők törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában történő határozathozatal érdekében.

A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslatát azon személyek közül választva teszi meg, amely személyek esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelelnek az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek.
(Bszi. 67. § (2a)-(2c) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada. (Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdés)

Az OBH elnökét az Országgyűlés választja a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező azon bírák közül, akik legalább 2 évig bírósági vezetői tisztséget töltöttek be és rendelkeznek az OBH elnöke tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással.
(Bszi. 66. § (1) bekezdés)

A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére a korábbi elnök megbízatási ideje lejártát megelőző 3 hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot.
(Bszi. 67. § (1) bekezdés)

A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a köztársasági elnök újra jelöl, nem kell ismét meghallgatni. A választást a jelöltállítástól számított 15 napon belül meg kell tartani. Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb 30 napon belül új javaslatot tesz.
(Bszi. 67. § (3) és (4) bekezdés)

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

9 év, nem újraválasztható.
(Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdés,
Bszi. 66. § (2) bekezdés)

A legfőbb ügyész

Személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés)

A legfőbb ügyészt az ügyészek közül választja az Országgyűlés.
(Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés)

Az ügyészi kinevezés feltételeit az Üsztv. III. fejezete tartalmazza.

Megválasztása után az Országgyűlés előtt az Üsztv. 16. § (3) bekezdése szerint kiegészített szövegű esküt tesz.
(Üsztv. 16. § (1) és (3) bekezdés)

9 év
(Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés)

Alapvető jogok biztosa

Személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés j) pont)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény 30. cikk (3) bekezdés)

A köztársasági elnök az alapvető jogok biztosának a személyére az alapvető jogok biztosa megbízatási idejének a lejártát megelőző kilencven napon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot.
(Ajbt. 6. § (1) bekezdés)

Az alapvető jogok biztosának javasolt személyt az Országgyűlés – az alapvető jogok biztosa feladatkörét érintően – hatáskörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.
(Ajbt. 6. § (4) bekezdés)

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

6 év, egyszer újraválasztható.
(Alaptörvény 30. cikk (3) bekezdés, Ajbt. 6. § (5) bekezdés)

Alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesei

Személyükre az alapvető jogok biztosa tesz javaslatot.
(Ajbt. 4. § (1) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény 30. cikk (3) bekezdés)

Az alapvető jogok biztosa a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesének személyére vonatkozó javaslatának megtétele előtt kikéri az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
Az alapvető jogok biztosa helyettesének javasolt személyt az Országgyűlésnek a helyettes feladatkörét érintően hatáskörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.
(Ajbt. 7. § (4) és (5) bekezdés)

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

6 év, egyszer újraválasztható.
(Alaptörvény 30. cikk (3) bekezdés, Ajbt. 7. § (6) bekezdés)

Állami Számvevőszék elnöke

Személyére az Országgyűlés számvevőszéki ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot.
(ÁSZ tv. 9. § (1) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény 43. cikk (2) bekezdés)

Az Állami Számvevőszék elnöke megválasztása után, hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(ÁSZ tv. 9. § (4) bekezdés)

12 év, megbízatása lejártával újraválasztható. Ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét meg nem választja.
(Alaptörvény 43. cikk (2) bekezdés, ÁSZ tv. 9. § (5) bekezdés)

MNB Felügyelőbizottságának elnöke és az Országgyűlés által választott három tagja

A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.
(MNB tv. 14. § (5) bekezdés)

A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik.
(MNB tv. 14. § (6) bekezdés)

Az Országgyűlés az elnökről nyílt szavazással dönt. A tagokról az Országgyűlés nyílt szavazással, egyszerre, egy csoportban dönt.
(MNB tv. 14. § (6) bekezdés)

A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége.

Felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet jelölni.
(MNB tv. 14. § (7) bekezdés)

Az elnök és az Országgyűlés által választott tagok a megválasztásukat követően az Országgyűlés előtt esküt tesznek.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az MNB elnöke megbízatásának időtartamára szól.
(MNB tv. 14. § (8) bekezdés)

MNB Monetáris Tanácsának tagja

A tagok választására és felmentésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot az Országgyűlés számára.
(MNB tv. 9. § (11) bekezdés)

Nyílt

A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége.

A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja.
(MNB tv. 9. § (6) bekezdés)

A hivatalba lépés alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(MNB tv. 9. § (7) bekezdés)

6 év
(MNB tv. 9. § (4) bekezdés c) pont)

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke és 4 tagja

A tagokra az Országgyűlés kulturális kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot.
(Média tv. 124. § (3) bekezdés)

A Hatóság köztársasági elnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.
(Média tv. 125. § (1) bekezdés)

Egyidejű, listás szavazás.
(Média tv. 124. § (1) bekezdés)

A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada.
(Ogytv. 61/A. § (2) bekezdés j) pont)

Az új tag megbízatása a Médiatanács korábban megválasztott tagjai megbízatásának hátralévő idejére szól.
(Média tv. 125. § (6) bekezdés)

A Médiatanács elnöke és tagja az Eskütv. szerint esküt tesz.
(Média tv. 128. § (2) bekezdés)

9 év, nem újraválasztható.
(Média tv. 124. § (1) bekezdés, Média tv. 125. § (5) bekezdés)

A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság elnöki megbízatásának időtartamához kötött, kivéve, ha a Hatóság elnökét a törvényben meghatározott határidőig nem választja meg a Médiatanács elnökévé az Országgyűlés.
(Média tv. 125. § (7) bekezdés, Média tv. 216. § (8) bekezdés)

Hungarikum Bizottság Országgyűlés által delegált 4 tagja

Az Országgyűlés a mezőgazdasági ügyekért felelős bizottság javaslatára három – két kormánypárti és egy ellenzéki – tag, a nemzetiségeket képviselő bizottság javaslatára további egy tag delegálásáról dönt.
(Hungarikum tv. 14. § (3a) bekezdés)

A tagot az őt delegáló személy vagy szervezet a bizottsági tagságából indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot delegálhat.
(Hungarikum tv. 14. § (3) bekezdés)

Határozatlan időre, de a delegáló szervezet indokolás nélkül bármikor visszahívhatja.
(Hungarikum tv. 14. § (3) bekezdés)

Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma Országgyűlés által választott 6 tagja

A kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.
(Média tv. 86. § (2) bekezdés)

A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított nyolc napon belül meg kell tartani.
(Média tv. 86. § (3) bekezdés)

Nyílt
Ogytv. 44. § (1) bekezdés)

A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada.
(Ogytv. 61/A. § (2) bekezdés g) pont)

A kuratórium 6 tagját az Országgyűlés egyenként választja meg.
(Média tv. 86. § (1) bekezdés)

A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja.
(Média tv. 86. § (6) bekezdés)

A kuratórium Országgyűlés által választott tagja az Eskütv. szerint, elnöke és delegált tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az Eskütv. szerinti szöveggel esküt tesz.
(Média tv. 86. § (7) bekezdés)

9 év, a választott és a delegált tagok mandátuma azonos időpontban, előbbiek Országgyűlés általi megválasztásának napjától számított kilenc év eltelte után jár le.
(Média tv. 86. § (10) bekezdés)

Az Országgyűlés a bizottság választott tagjait és elnökét a megválasztásukhoz szükséges feltételek megvizsgálását követően, az Országgyűlés kutatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága véleményének ismeretében választja meg.
(NEBtv. 8. § (1) bekezdés)

 A bizottság választott tagjának és elnökének nemzetbiztonsági ellenőrzését az Országgyűlés elnöke megválasztásukat követően kezdeményezi.
(NEBtv. 8. § (3) bekezdés)

Nemzeti Választási Bizottság (7 tag+3 póttag)

Személyükre a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(Ve. 20. § (1) bekezdés)

A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét.
(Ve. 39. § (1) bekezdés)

Nyílt
(Ogytv. 44. § (1) bekezdés)

A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada.
(Ve. 20. § (2) bekezdés)

Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. Ha a második szavazás is eredménytelen, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A második és további szavazásra a köztársasági elnök új jelölteket javasolhat.
(Ve. 20. § (3) bekezdés)

A tagokat és a póttagokat az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja.
(Ve. 20. § (1) bekezdés)

Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a megbízatás feltételeinek megszűnése miatt, összeférhetetlenség esetén, lemondással vagy a tag halálával szűnik meg, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban a soron következő póttag lép.

Póttag hiányában a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot és póttagokat választ.

Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának, póttagjának megválasztására, a határidőben nem megválasztott tagra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint kell eljárni. (Ve. 35. §)

A választási bizottság tagja a megválasztását vagy bejelentését követő öt napon belül esküt vagy fogadalmat tesz.
(Ve. 37. § (1) bekezdés)

A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt az Eskütv. szerinti esküt vagy fogadalmat tesz.
(Ve. 37. § (3) bekezdés)

Ha az eskü vagy fogadalom letételére nem került sor határidőben, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni.
(Ve. 37. § (4) bekezdés)

9 év, az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül megválasztva.
(Ve. 20. § (1) bekezdés)

Alaptörvény

:

Magyarország Alaptörvénye

AB tv.

:

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Ajbt.

:

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény

ÁSZ tv.

:

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény

Bszi.

:

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

Eskütv.

:

Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény

Hungarikum tv.

:

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény

Média tv.

:

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény

MNB tv.

:

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény

NEBtv.

:

A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény

Ogytv.

:

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

Üsztv.

:

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

Ve.

:

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény