Az Országgyűlés elnöke
Az Országgyűlés tisztségviselői közül – más parlamentekhez hasonlóan – kiemelkedő szerepe van az Országgyűlés elnökének. Legfontosabb feladatai az Országgyűlés működésével kapcsolatosak:
- biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását,
- gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének, biztonságának fenntartásáról és munkájának megszervezéséről,
- képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgyűlés nemzetközi tevékenységét, és meghatározza annak szabályait, képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során,
- az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően összehívja az európai uniós politika országgyűlési egyeztetésére az Európai Uniós Konzultációs Testületet; felkéri a miniszterelnököt az Európai Uniós Konzultációs Testület tájékoztatására Magyarország álláspontjáról, javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására,
- képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatában,
- javaslatot tesz az Országgyűlésnek a háznagy megválasztására és felmentésére,
- összehívja az Országgyűlés ülésszakát és ezen belül az egyes üléseket,
- megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket, engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét és ügyel az ülések rendjére,
- az Országgyűlés megalakulását követően – a képviselőcsoport-vezetők erre irányuló indítványainak mérlegelésével – megállapítja a képviselők üléstermi helyét,
- összehívja és vezeti a Házbizottság üléseit,
- összehangolja a bizottságok működését, javaslatot tesz az országgyűlési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására, valamint a személyükre vonatkozó változásra, előkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat,
- gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt országgyűlési bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait,
- összehívja és vezeti a bizottsági elnöki értekezletet,
- jóváhagyja az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség költségvetésének tervezetét és ellenőrzi a költségvetés végrehajtását,
- kinevezi és felmenti a főigazgatót, valamint az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szervek vezetőit, a munkáltatói jogokat az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja,
- megállapítja a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adhat ki,
- az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggésben kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatát,
- rendészeti, illetve fegyelmi jogkört gyakorol az Országgyűlés zavartalan működése és tekintélyének megőrzése érdekében,
- megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket,
- az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség vezetőinek utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, az Országgyűlés Hivatalát, illetve az Országgyűlési Őrséget jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti, fenntarthatja magának a jogot e szervek döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására,
- aláírja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket és határozatokat.
Az Országgyűlés alelnökei
A házelnököt – az általa meghatározott rendben – alelnökök helyettesíthetik. Az alelnökök legfontosabb feladata, hogy az Országgyűlés elnökét és egymást váltva vezetik az Országgyűlés üléseit. Az ülés vezetésében az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek azonosak a jogai és kötelességei.
Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke
Ezt a tisztséget – különleges feladatkörrel – az Országgyűlésről szóló törvény módosítása hozta létre, és első alkalommal az Országgyűlés 2014-ben, az alakuló ülésén választotta meg. A törvényalkotásért felelős alelnök a Törvényalkotási Bizottság elnöke is, de e tisztségre külön meg kell választani. Feladata a bizottsági elnöki tisztségéből fakad, és alapvetően törvényalkotással kapcsolatos. (Az Országgyűlés üléseinek vezetésében nem vesz részt).
Az Országgyűlés háznagya
A háznagy a törvényben meghatározott kivételekkel az Országgyűlés elnökének azon feladatait látja el, amelyeket az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) a házelnök átad részére. E feladatok a következők:
- képviseli az Országgyűlést más állami szervek, civil és egyéb szervezetek felé,
- képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban,
- közjogi feladataiból adódóan képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során,
- a főigazgatón keresztül az Országgyűlés Hivatala vezetőinek utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
- a házelnök irányítása alatt ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a házelnöknek az Alaptörvény, más törvény, országgyűlési határozat, illetve a házszabályi rendelkezések előírnak,
- ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az Országgyűlésről szóló törvény alapján számára eseti jelleggel a házelnök meghatároz.
Az Országgyűlés jegyzői
A jegyzők teendői alapvetően a plenáris ülésekhez kapcsolódnak.
- A jegyzők közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében, segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában.
- Az Országgyűlés ülésén - a házelnök által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik. Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.
- A jegyzők az elnöki emelvényen figyelemmel kísérik az ülésteremben történteket, szükség esetén felhívják az elnök figyelmét a képviselők felszólalási szándékára, illetőleg az ülés rendjét befolyásoló eseményekre. Az ülést vezető elnök munkáját segítve ellenőrzik a szavazási eredmény helyességét, szükség esetén az ülésteremben történt események rekonstruálásával.
- Az elnök megbízásából egyeztetnek az ülés résztvevőivel.
- A jegyzők olvassák fel az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét.
- Az országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezésben megállapított esetben közreműködnek a képviselő és a nemzetiségi szószóló esküokmányának ellenőrzésében.
- Az Országgyűlés nyilvános ülésén elhangzottakról készült szó szerinti jegyzőkönyvet hitelesítik.
- Törvényjavaslat általános vitájához hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban, illetve a vita során közvetlenül, gombnyomással a soros, az Országgyűlés ülésén szolgálatot teljesítő jegyzőnél kell jelentkezni. Vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát.
- Kézfelemeléssel történő szavazásnál - szükség esetén - összeszámolják a szavazatokat.
- Nyílt szavazás menete alatt amennyiben egy képviselő a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza, a jegyzőhöz egy napon belül bejelentést tehet.
- Nyílt szavazás alatt amennyiben az ülést vezető elnök kétségesnek ítéli meg a szavazás eredményét, a jegyzők segítik az elnököt ellenőrizni az eredmény helyességét.
- Titkos szavazás esetén a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait, felügyelik a szavazás házszabályszerű menetét. A szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján bélyegzővel felülbélyegzett zárt borítékban helyezik el a szavazólapokat, hitelesítőként aláírásukkal látják el ezeket a borítékokat, aláírják a szavazásról készült jegyzőkönyvet, egyben szavazatszámláló testületként járnak el. A szavazási eljárás során legalább két jegyző az urna mellett tartózkodik, míg a többi jegyző adja ki a névjegyzék szerint a szavazólapokat.
- Az Országgyűlés határozatait a házelnök mellett a soros jegyzők írják alá.
- A soros jegyzők mérik és képviselőcsoportonként összesítik a képviselők által igénybe vett felszólalási időket. Jelzik az ülést vezető házelnöknek vagy alelnöknek a beszédidő lejártát, valamint tájékoztatják az ülést vezető elnököt arról, ha a képviselőcsoport, a képviselő vagy a nemzetiségi szószóló felszólalási idejét kitöltötte.
A korelnök és a korjegyzők
Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő, mint korelnök javaslata alapján - házelnököt titkos szavazással, alelnököket és jegyzőket nyílt szavazással választ. A korelnök és a nyolc legfiatalabb képviselő, mint korjegyzők alakuló üléshez kapcsolódó legfontosabb feladatai az alábbiak:
- A korelnök irányítása alatt látja el az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója vagy az Országgyűlés Hivatalának a főigazgató által kijelölt munkatársa az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig az Országgyűlés ülésének vezetésével kapcsolatos feladatokat.
- A korelnök és a korjegyzők - mint mandátumvizsgáló testület - a választással kapcsolatos beszámolók elhangzása után a választási bizottságok jegyzőkönyvei, a képviselőknek és a nemzetiségi szószólóknak a jelöltség elfogadására és az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, valamint az országos listák alapján megvizsgálják a képviselők és a nemzetiségi szószólók megbízólevelét.
- A mandátumvizsgálat eredményéről a korelnök szóban tesz jelentést az Országgyűlésnek.
- A képviselők eskütétele után a korelnök szünetet rendel el az esküokmányok leadása és ellenőrzése céljából. A korelnök és a korjegyzők ellenőrzik az esküokmányokat, majd a korelnök az ellenőrzés eredményéről szóban tesz jelentést az Országgyűlésnek.
- A korelnök részére írásban kell bejelenteni a képviselőcsoport megalakulásának tényét, elnevezését, vezetőjét, az esetleges tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoportot alkotó képviselők névsorát. Az írásbeli bejelentés alapján a korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról.
- A tisztségviselők választására vonatkozó szavazatok leadása után a korjegyzők a korelnök felügyelete alatt számlálják össze a szavazatokat, majd a korelnök hirdeti ki a tisztségviselő választás eredményét.
- A korelnök az alakuló ülést a Házbizottság megalakulásáról, tagjainak személyéről történő tájékoztatás megadásáig vezeti.