A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2004 őszén alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját.
A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői. A KMKF-ben ilyen módon teljes jogú tagként jelenleg képviselteti magát:
- Magyarországról a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Momentum, a Magyar Szocialista Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Mi Hazánk Mozgalom, a Párbeszéd Magyarországért Párt, illetve a Lehet Más a Politika,
- Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Szövetség, valamint a Magyar Polgári Erő,
- Szlovákiából a Magyar Szövetség,
- Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetség,
- Ukrajnából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség,
- Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége,
- Szlovéniából a szlovéniai magyarság parlamenti képviselője, valamint
- EP képviselők.
A KMKF háromszintű szervezeti struktúrában működik. A felső szint a plenáris ülés, melyet az Országgyűlés elnöke hív össze és elnököl. Összehívására évente legalább egy alkalommal, de a tagok legalább felének kérésére ennél többször is sor kerül. A plenáris ülés napirendjére az összmagyarságot érintő stratégiai kérdések kerülnek. A plenáris ülések tartalmi előkészítése, illetve a munkacsoportok működtetése az Állandó Bizottság feladata – ez a középső szint – melynek tagjai a küldő szervezettől kapott mandátumuk birtokában készítik elő a plenáris ülést és az esetleges dokumentumokat. A KMKF – alapszintként – munkacsoportokat hozott létre.
A magyar törvényhozás 2008. március 5-én országgyűlési határozatot fogadott el, amelyben a Statútum alapján – konzultatív testületként – saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből biztosítja annak működését.
2011-ben időszerűvé vált a KMKF szervezeti megújítása tekintettel az újra működő MÁÉRT szakbizottsági rendszerének helyreállítására és a nemzetpolitika kormányzati illetve parlamenti dimenziójának elkülönülésére. A napi szakpolitikai ügyek helyett a nemzetpolitikai szempontból hosszútávon kiható ügyek kerülnek napirendre. A plenáris ülés által elfogadott Statútum szerint annak érdekében, hogy a KMKF az eddigieknél szélesebb társadalmi alapon nyugodjon, a korábbi albizottsági rendszer helyére négy politikai munkacsoport lépett: a Regionális önkormányzati munkacsoport, a Társadalmi szervezetek munkacsoport, a Szórvány-diaszpóra munkacsoport és a Szakpolitikai munkacsoport.
A KMKF 2004-es Statútumának a 2011. március 11-i plenáris ülésen elfogadott módosítása az alábbiak szerint jellemzi a Fórum munkáját:
„A KMKF több állam törvényhozói közötti együttműködés. A KMKF olyan hasonló problémákkal, egybeeső érdekekkel is rendelkező magyar szervezetek képviselőinek konzultációs fóruma, akik között a legfőbb összekapcsoló erő a magyarsághoz tartozásuk, illetve a térség népei és országai közötti együttműködés előmozdításának szándéka. A KMKF ajánlásokat fogalmazhat meg magyarországi intézmények számára…"