Magyar Themis

Az általános, minden jogágra kiterjedő folyóirat 1870-ben indult útjára akkor még Themis címmel Siegmund Vilmos szerkesztésében Pesten. A lap címe körül ma már nehezen tisztázható, a szerkesztő és a kiadó között fennálló viták voltak. A szerkesztőnek az 1871. november 7-i lapszámban megjelent bejelentése szerint a kiadó a lapot eladta anélkül, hogy erről a szerkesztőt vagy előfizetőit értesítette volna. Ezért a szerkesztő új lapot indított ugyanazokkal a munkatársakkal Magyar Themis címmel. Eleinte a lap minden héten kedden, valamint a magyar jogászgyűlés tartama alatt naponta jelent meg. 1874-től a heti megjelenés napja csütörtök lett.

Az lap utolsó számai 1880-ban jelentek meg. Az 1880. évi szeptember 30-i 40. számban közzétett szerkesztői értesítés szerint a lap egyesült a Jogtudományi Közlönnyel. A Magyar Themis munkatársai beléptek a Jogtudományi Közlöny szerkesztőségébe. A lapegyesülést követően a szerkesztő Dárday Sándor lesz. A Magyar Themis szerkesztői munkájába 1877-től bekapcsolódott Fayer László a Jogtudományi Közlönynél főmunkatársként folytatta tevékenységét.

A magát szabadelvű és független jogtudományi hetilapnak deklaráló lap szerkesztősége a jogi haladást, a korszerű és szabadelvű reform eszméinek tárgyilagos közvetítését kívánta szolgálni. Irányvonalát, tartalmát meghatározta az, hogy a Magyar Jogászgyűlés sajtóorgánuma is volt, így annak eseményeivel, vitáival rendszeresen foglalkozott.

A lap a gyakorlati igényeket szem előtt tartó értekezések, dolgozatok közlése mellett különös gondot fordít az állandó rovatok minél érdekesebb és változatosabb összeállításban történő megjelenésére és az ügyvédi érdekek képviseletére. Az állandó rovatok közül a Szemle kritizálóan rövid, szabatos értesítéseket nyújt a bel- és külföldi jogéletbe vágó eseményekről, a hazai és külföldi lapok érdekesebb cikkeiről. A Bel- és külföldi jogesetek a gyakorlat terén felmerülő érdekesebb peresetek ismertetését, valamint az egyes jelentősebb esetekben keletkezett bírói határozatok tudományos és tárgyilagos bírálatát adja. A Könyvészet rovat a bel- és külföldi irodalom termékeit mutatja be. Az Ügyvédi és közjegyzői kamarákból rovat a kamarák hivatalos közleményeiről és a kamarai ügykör összes mozzanatáról ad tájékoztatást. Az Egyleti közlemények a jogi egyletek működésének teljes és kimerítő képét nyújtják. A Különfélék rovatban megjelenő hírek a hazai és a külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezik, míg a Tárcza rovatot a szerkesztőség a könnyed stílusú munkáknak tartotta fenn. Az egyes lapszámokban megjelent a Budapesti Közlöny árverési, igénykereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállított kivonata.

A folyóirat mellékleteként jelent meg a Döntvények gyűjteménye, amely a semmítőszék és a legfőbb ítélőszék elvi határozatai, különösen az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb ítélőszéki határozatok mellett a jogesetek összeállított vázlatát is tartalmazta. Ugyancsak mellékletként kapcsolódott a folyóirathoz az Igazságügyi Rendeletek Tára, 1879-től pedig új mellékletként jelenik meg a Büntetőjogi Szemle.