The collection of the library Duplicate 2 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 0 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 2 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1

The library of the Hungarian Parliament is a legislative library, a public library and a special library all in one. Law and public administration, political science, 20th century and contemporary history are its main interests. We collect all domestic titles that cover these fields and a selection of related foreign titles.

Our library has the biggest public collection of Hungarian parliamentary documents. We have a selective collection of Hungarian history, modern world history, economics, sociology, statistics and documents of foreign parliaments. Our library is a depository library of the United Nations, some of its specialized agencies and The European Union.

In the reading room approximately 45.000 documents are available in 12 different subject areas.

We have a large collection of old daily papers and periodicals. We subscribe to some 1000 press publications – nearly half of them in foreign languages. In the reading room of periodicals you can find Hungarian and foreign dailies, weeklies and journals on open shelves. Those publications cover law, history, political science and social sciences.

The size of our holdings is approximately 600.000 volumes, and annual acquisitions are close to 5000 pieces. We are a non-lending library but the titles of all our documents can be found in our online catalogues. On-site stackrooms hold a considerable part of our core stock, the special collections, the reference library, the periodicals, the rare books and manuscripts; the rest is retrieved on request from the off-site storage facility.

Életrajz, munkássága

Márffy Ede 1885. május 24-én született Budapesten. Foglalkozását tekintve jogász, egyetemi tanár volt. Tanulmányait a budapesti tudományegyetem jog és államtudományi karán végezte. 1907-től a pénzügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Kora ifjúságától kezdve lelkes munkása volt a tudománynak. Sub auspiciis regis avatták doktorrá és sok ígérettel indult pályája be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Az állam pénzügyi szolgálatában kezdte pályafutását és már akkor írt többek között pénzügyi értekezéseket és tanulmányokat. Nem is maradt sokáig a tisztviselőpályán: 1914-ben a debreceni egyetem magántanára lett, majd 1918-ban nyilvános rendes tanár az egyetemen. Közigazgatási jogot, közigazgatástant, pénzügyi jogot, államszámviteltant és mezőgazdasági közigazgatási jogot adott elő. Harminc éven át tanította az egyetemi ifjúságot. Sokoldalú képességeit irodalmi munkássága is igazolja.

Márffy Ede kiemelkedő szerepet töltött be a Városi Szemle című újság életében. A Városi Szemle 1908 és 1948 között megjelent várostudományi folyóirat volt. Alapító szerkesztője Harrer Ferenc várospolitikus volt, aki a lap első időszakában, 1918-ig, szerkesztője volt a lapnak Sokirányú munkássága a városigazgatásra és különösen az önkormányzati pénzügyekre is kiterjedt. Érdeklődése már tudományos pályája kezdetén e témakör felé fordult, amikor a városi pénzügyek tudományos művelésével alig foglalkoztak. Ezen a téren úttörő munkát végzett. Eleinte a külföldi városok pénzügyeivel foglalkozott. Ezt a munkásságát a Városi adók és illetékek Magyarországon és külföldön (1908) és Statisztikai adatok a külföldi városok adózásáról (1908) című írásai jelzik. Ezeket követően jelent meg 1914-ben a Magyar városok háztartásának joga című alapvető munkája. De később is nem egyszer visszatért ehhez a témához. 1926-tól megbízott előadó, majd 1934-től nyugalmazott rendes tanár a budapesti műszaki egyetemen. A külföldi városok pénzügyeivel is behatóan foglalkozott. Mutatják ezt A porosz Kommunalabgaben-gesetz reformja (1914) és Bécs város pénzügyek (1837) címen megjelent dolgozatai.

A közigazgatási és pénzügyi tanulmányai természetesen a városigazgatást is érintették. A magyar közigazgatási és pénzügyi jog (1925) kitűnő elméleti kézikönyv. Ezt a kétkötetes munkáját követte A magyar pénzügyi jog kézikönyvet (1930.). Mindkét munkáját később kiegészítette az újabb tételes jogszabályokkal. (A legújabb (1926—1931) magyar tételes közigazgatási jogszabályok). Eme általános összefoglaló közigazgatási jogi munkákon kívül számos részlettanulmányt írt a közigazgatási jog és pénzügyi jog köréből. Különösen sokat foglalkozott a pénzügyi joggal és a közüzemi gazdálkodással.Az állam, mint vállalkozó (1918) című művében a városi üzemekkel foglalkozott és már említett tanulmányai, valamint A közintézmények és a közüzemi közigazgatási jogi vonatkozásai (1945) című tanulmányai erről tanúskodnak. Az idegenforgalom lelkes híve volt Nevéhez fűződik az Idegenforgalmi Közigazgatási Szaktanfolyam megindítása.

Tudományos munkásságát a lelkiismeretesség és a pontosság jellemezte. Tudományos felkészültsége magyarázza sokoldalú érdeklődését. Szívesen foglalkozott olyan kérdésekkel, amelyek még nem voltak kellőképen kimunkálva (pl: önkormányzati pénzügy, idegenforgalom) Közigazgatási és pénzügyi tankönyvei pedig mintaszerűek. A magyar városok háztartási jogáról írott munkája alapvető jelentőségű, amelyben az önkormányzati háztartás speciális törvényszerűségeit kereste. A városi közigazgatással és pénzüggyel kapcsolatos tanulmányai szinte kivétel nélkül a Városi Szemlében jelentek meg. Így legutolsó nagyobb tanulmánya a Világvárosok önkormányzata (1946) is. Az önkormányzati pénzügyek úttörő tudományos művelője volt. 1947. március 2-án hunyt el Budapesten.

A portré az Debreceni Egyetem elektronikus archívumából származik.
(URI: http://hdl.handle.net/2437/14005)