Bevezetés

Lezárva: 2014. február

Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alaptörvény keretei között, elsősorban választott képviselői (az Országgyűlés és az önkormányzatok) útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek. Ugyanezen jogok helyi közhatalom gyakorlása keretében a helyi önkormányzat közösségét is megilletik. (Alaptörvény XXIII. cikk 7. bekezdés).

Magyarország Alaptörvénye az országos népszavazás intézményét új alapokra helyezte. A véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, csak ügydöntő népszavazásra kerülhet sor. A korábbi szabályozáshoz hasonlóan legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. A korábbi alkotmányos szabályozással szemben a képviselők már nem kezdeményezhetnek népszavazást, így azt sem, hogy a javaslatukra az Országgyűlés rendelje el az elfogadott törvények népszavazásra bocsátását.

Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Alaptörvény tíz pontban határozza meg azokat a kérdéseket, döntéseket, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani. Így például az Alaptörvény módosításáról, a választásról szóló törvények tartalmáról, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésekről, az Országgyűlés feloszlatásáról. (8. cikk)

Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

Az Alaptörvény végrehajtása érdekében az Országgyűlés 2013. december 17-én fogadta el a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló új, 2013. évi CCXXXVIII. törvényt. A törvény 2014. január 28-án lépett hatályba. (Korábban az 1998. évi III. törvény rendelkezett a népszavazásról és a népi kezdeményezésről.)

A korábbi alkotmányos szabályozás az ügydöntő és véleménynyilvánító népszavazás mellett lehetővé tette az úgynevezett népi kezdeményezést is. Az e címnél látható összeállításunk, a táblázatok és grafikonok áttekintést adnak az Országgyűlés által 1989 és 2010 között tárgyalt népszavazási kezdeményezésekről és népi kezdeményezésekről, valamint az ezzel kapcsolatos döntésekről.

Vissza