Ha a normakontroll-javaslatról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak a normakontroll-javaslatot és a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat tárgyaló ülésén ismertetheti. (az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (HHSZ) 76. § (8) bek.)
Ha a köztársasági elnök átiratáról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak a köztársasági elnök átiratát tárgyaló ülésén ismertetheti. (HHSZ 78. § (5) bek.)
Ha az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság az Alkotmánybíróság határozatáról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak az Alkotmánybíróság határozatát tárgyaló ülésén ismertetheti. (HHSZ 79. § (4) bek.)
Kijelölt bizottságként jár el, ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be, annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatköre ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tévő állapotban van. (HHSZ 128. § (2) bek. a) pont)
Kijelölt bizottságként jár el, ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok vagy megválasztásához szükséges feltételek hiánya merül fel. (HHSZ 128. § (3) bek. a) pont)
Kijelölt bizottságként jár el a tisztsége gyakorlása során az Alaptörvényt vagy valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben indítványozott megfosztási eljárás esetén. (HHSZ 128. § (4) bek. a) pont)
Kijelölt bizottságként jár el a köztársasági elnök ellen kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárás során. (a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény (Ke. tv.) 6. § (7) bek.)
Kizárólag tagjai tekinthetnek be a köztársasági elnök családtagjának vagyonnyilatkozatába. (Ke. tv. 6. § (6) bek.)
Kinevezése előtt meghallgatja a feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszterjelöltet és kinevezésének támogatásáról nyílt szavazással határoz. (az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) 44. § (2) bek.)
A minisztereket évente legalább egy alkalommal köteles meghallgatni. (HHSZ 41. §)
Meghallgatja az alkotmánybírónak javasolt személyeket. (az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 7. § (2) bek.)
Meghallgatja az alapvető jogok biztosának, a nemzetiségek jogainak és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesnek javasolt személyeket. (az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (At. tv.) 6. § (4) bek., 7. § (5) bek.)
Megtárgyalja az alapvető jogok biztosának éves beszámolóját. (At. tv. 40. § (3) bek.)
Meghallgatja az Országos Bírósági Hivatal elnökének jelölt személyt. (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bír. tv.) 67. § (3) bek.)
Meghallgatja a Kúria elnökének jelölt személyt. (Bír. tv. 177. § (1) bek.)
Bár jogszabály továbbra sem írja elő, de az Alkotmányügyi bizottság 2002 óta kialakított gyakorlata szerint – megválasztása előtt – meghallgatta a legfőbb ügyésznek jelölt személyt.
Megtárgyalja a legfőbb ügyész tevékenységéről szóló beszámolót. (Alaptörvény 29. cikk (5) bek.)
Megtárgyalja az OBH elnökének éves és évközi beszámolóját a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről. (Bír. tv. 76. § (8) bek. c) pont)
Az igazságügyért felelős miniszter évente tájékoztatja a bizottságot az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek nemzeti hatóságok általi foganatosításáról és a kormányképviselet tevékenységéről. (23/2007. (III. 20.) OGY határozat)
Megtárgyalja a Nemzeti Választási Iroda elnökének a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról szóló beszámolóját. (a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 13. § (1) bek.)
Megtárgyalja a Nemzeti Választási Bizottság elnökének a Nemzeti Választási Bizottság választáson végzett tevékenységéről szóló beszámolóját (Ve. 13. § (2) bek.)
Meghívhatja a Közbeszerzési Hatóság elnökét, hogy ismertesse a Hatóság éves beszámolóját. (a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 180. § (1) bek. b) pont)
A Honvédelmi és rendészeti bizottsággal együttesen javaslatot tesz a Független Rendészeti Panasztestület tagjaira. (a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rend. tv.) 6/A. § (2) bek.)
A Független Rendészeti Panasztestület működésének és eljárásainak tapasztalatairól évente tájékoztatja a bizottságot. (Rend. tv. 6/A. § (1) bek. b) pont)
Kijelöli a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa három tagját. (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény 60. § (2) bek. b) pont)
Kétévente megtárgyalja a kormány beszámolóját a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről. (a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 150. § a) pont)
Figyelemmel kíséri a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletével kapcsolatos törvény-előkészítési folyamatokat és elősegíti azok megvalósulását. (a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó jogalkotási folyamatról szóló 20/2010. (II. 26.) OGY határozat 3. pont)
Megtárgyalja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság éves beszámolóját. (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 38. § (4) bek. b) pontja)
Az egyházként történő elismerésre irányuló eljárás
Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti eljárásban hozott határozat közlését követően a vallásügyekkel foglalkozó bizottság
a) a határozatot – véleményezés céljából – megküldi a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságnak és
b) nyilvános ülésén meghallgatja a határozattal érintett vallási tevékenységet végző szervezet képviselőit. (HHSZ 103. §)
A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet a vallásügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlés döntésének előkészítése céljából megtekinthesse. (HHSZ 104. § (3) bek.)
A vallásügyekkel foglalkozó bizottság az általa előkészített törvényjavaslatot az elismerés feltételeinek fennállása és annak hiánya esetén is benyújtja. Ha az elismerés Országgyűlés hatáskörébe tartozó feltételeinek vizsgálata alapján a vallási tevékenységet végző szervezet e feltételek valamelyikének nem felel meg, a meg nem felelés tényét és indokát a bizottság a törvényjavaslat indokolásában feltünteti. (HHSZ 105. § (1) bek.)
A házszabályi rendelkezések értelmezéséhez kapcsolódó feladatok
A házelnök felkérésére állást foglal, ha a képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése házszabályi rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel. (HHSZ 12. § (3) bek.)
A visszautasítástól számított öt munkanapon belül eseti jellegű állásfoglalást hoz a visszautasított iromány benyújtójának kérésére, ha a kérést legalább öt képviselő támogatja. (HHSZ 29. § (4) bek.)
Az Országgyűlés választott tisztségviselőjének, továbbá bármely képviselőcsoport, független képviselő – ha tíz képviselő támogatja - vagy bizottság kérésére, továbbá saját döntése alapján állást foglal a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatos vitás kérdésről. Saját döntése alapján általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. (Ogytv. 61. §)
Ha a bizottság általános vagy eseti állásfoglalásáról a képviselőcsoport az Országgyűlés döntését kéri, a vita során a bizottság előadója ötperces időtartamban ismerteti az állásfoglalását és annak indokait, majd a felszólalások után még legfeljebb kétperces időtartamban hozzászólhat. (Ogytv. 61. § és HHSZ 138. § (1) bek.)
Eseti jellegű állásfoglalást hoz annak a felszólalónak az indítványára, akitől az Országgyűlés elnöke felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót. (Ogytv. 49. § (1) bek.)