Tisztelt Látogató!

Az Országgyűlés nemzetpolitikával és emlékezetpolitikával foglalkozó állandó bizottságának alakuló ülésére 2011. február 15-én került sor. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény értelmében a 2014-es országgyűlési választásokat követően a Nemzeti Összetartozás Bizottsága a kötelezően létrehozandó állandó bizottságok közé tartozik.

A testület létrehozásának alapgondolatát az Alaptörvény Alapvetésének D) cikke fogalmazza meg a legplasztikusabban: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

2010-ben az állampolgársági törvény kiterjesztésével a Magyarország határain kívül élő magyar emberek és az anyaország között közjogi kapcsolat létesítésének a lehetősége nyílt meg, amely az azt megelőző esztendőkhöz képest alapvetően új helyzetet és lehetőségeket teremtett, valamint új feladatokat rótt a magyar-magyar kapcsolatok területén a kormányzatra, illetve a kormány feletti ellenőrzést gyakorló Országgyűlésre egyaránt. Megtörtént a nemzet határok feletti újraegyesítése.

Mindezekkel összhangban került kialakításra a bizottság feladatköre:
1. a törvényhozáshoz szorosan kapcsolódó jogszabály-előkészítő, ellenőrző munka,
2. a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar politikai, egyházi és civil szervezetekkel való kapcsolattartás,
3. elnöki, illetve bizottsági látogatások a Kárpát-medencében és a diaszpórában.

Jogszabály-előkészítő feladatköréhez kapcsolódóan a nemzetpolitikai és az emlékezetpolitikát érintő törvény- és határozati javaslatok, jelentések és beszámolók kerülnek a bizottság elé. A testület meghallgatja a feladat- és hatáskörében illetékes minisztériumok vezetőit, így a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztert (miniszterelnök-helyettest) és a külgazdasági és külügyminisztert. A bizottság titkársága napi kapcsolatban áll a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságával, illetve a bizottság részt vesz a Magyar Állandó Értekezlet, a Magyar Diaszpóra Tanács és a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fóruma munkájában. Ez utóbbi Állandó Bizottságát a Nemzeti Összetartozás Bizottsága mindenkori elnöke vezeti.

A 2013. évi tavaszi ülésszaktól kezdődően nagykövetjelöltek meghallgatására is sor kerül a bizottságban azon országok esetében, ahol jelentős számú magyar állampolgár vagy magyar nemzetiségű lakos él.

A magyar-magyar párbeszédhez kapcsolódóan időről időre érkeznek a bizottság üléseire a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar politikai, egyházi és civil szervezetek, amelyek elsősorban az őket érintő problémákról, tapasztalatokról számolnak be, illetve véleményeket, valamint javaslatokat fogalmaznak meg a nemzetpolitikai tartalmú irományokkal kapcsolatosan.

A bizottság 2011-es megalakulása óta számos bizottsági látogatást eszközölt, melyek során a helyszínen tájékozódott a külhoni magyarságot érintő aktuális problémákról. A látogatások során a tagok elsősorban a helyi magyar politikai, egyházi és oktatási intézmények vezetőivel folytattak megbeszéléseket, majd magyar emlékhelyeket kerestek fel.

A testület az Országház Gróf Esterházy János termében ülésezik, ahol emléktábla és arckép őrzi a felvidéki magyar mártír politikus emlékét. A teremben megtalálható továbbá Szabó Dezső erdélyi író mellszobra is (Szervátiusz Tibor alkotása), posztamensén nemzetpolitikánk tételmondatával: „Minden magyar felelős minden magyarért.”

A bizottság honlapján a látogató a tagok névsorán túl elolvashatja a bizottság üléseinek hiteles jegyzőkönyveit, az elfogadott állásfoglalásokat és bizottsági határozatokat, és tájékozódhat a soron következő ülésről.