Asset Publisher

Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – politikatudomány

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2025-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal a politikatudományi témájú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

The Routledge Handbook of Political Risk

The Routledge Handbook of Political Risk. London; New York (N.Y.): Routledge, 2025. xxv, [1], 507 p.
OGYK jelzet: KK V/5513

A Routledge politikai kockázatokról szóló kézikönyvében megjelent elemzések, tanulmányok nemcsak a klasszikus állami beavatkozásokat vizsgálják, hanem olyan modern fenyegetéseket is, mint a klímaválság, a populizmus és a mesterséges intelligencia – sok estben bomlasztó – hatása. A kötet szakít a hagyományos megközelítésekkel, és a politikai kockázatelemzést egy dinamikus, multidiszciplináris keretrendszerbe helyezi. A könyv különlegessége, hogy áthidalja a szakadékot az akadémiai elméletek és a vállalati gyakorlat között: részletesen elemzi a politikai, társadalmi, biztonsági, technológiai és geopolitikai kihívásokkal kapcsolatos szakpolitikai kérdéseket, a "fegyverré tett" gazdasági függőségeket, illetve az ellátási láncok sebezhetőségét. Az ötrészes szerkezetbe foglalt mű logikusan vezeti végig az olvasót a módszertani alapoktól a szektorális esettanulmányokig, hasznos információkkal szolgálva a politikatudomány, a biztonságtudomány, a földrajz, a történelem és a szociológia tudósai és egyetemi hallgatói számára egyaránt.

All Measures Short of War: The Contest for the Twenty-First Century and the Future of American Power

Thomas J. Wright: All Measures Short of War: The Contest for the Twenty-First Century and the Future of American Power New Haven: Yale University Press, cop. 2018. 1, 304 p.
OGYK jelzet: KK V/24090

A napjainkban felélénkülő globális nagyhatalmi versengéssel foglalkozó mű szerzője az amerikai Thomas J. Wright, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, a neves Brookings Institution amerikai-európai kapcsolatokkal foglalkozó központjának volt igazgatója. Akadémiai munkássága mellett Wrightnak kulcsszerepe volt az Egyesült Államok 2022-es nemzetbiztonsági stratégiájának összeállításában.
Wright kijelenti, hogy a közösen meghozott szabályokon és az együttműködés ethoszán alapuló nemzetközi rend egyértelmű gyengülésnek indult, mert a legjelentősebb, illetve az újonnan feltörekvő hatalmak egy része egyre inkább a nemzetközi intézményrendszer és eljárások megkerülésével látja elérhetőnek nemzeti érdekeit, melyek nem egy esetben a határok megváltoztatásának régi tabutémájához kapcsolódnak. Ebben az új helyzetben az országok hidegháború után kialakult kölcsönös gazdasági függősége már nem képes a megszokott mérséklő hatást kifejteni. Ellenkezőleg: immár kockázattá vált, mert a nemzetközi együttműködést felmondó államok készek más országok sérülékenységét zsarolási eszközként használni. Ezen körülmények között, amikor is a rivális országok hajlamosak a háborút kivéve szinte bármilyen eszközt bevetni egymás ellen (kereskedelmi háború, kiberháború, hibrid háború, proxiháború, valamint nyílt diplomáciai nyomásgyakorlás), Wright az Egyesült Államok számára a felelős versengésnek nevezett stratégiát ajánlja: azt javasolja, hogy a legerősebb globális hatalom vegyen részt ebben az új versenyben, miközben nem hagyja el a létező, legyengült nemzetközi intézményrendszert, valamint elkerüli a katonai konfrontáció kockázatát riválisaival. A gazdasági befolyásért, a szövetségépítésért, valamint a technológiai elsőségért folytatott versenyben azonban immár hátrányos volna, ha a korábbi évtizedek jóhiszemű együttműködésének gyakorlata korlátozná az Egyesült Államokat a nemzetközi súlyának fenntartásáért folytatott küzdelemben. Amerikának tehát a helyzetet reálisan értékelve nem szabad sem a régi fórumokhoz és eszköztárhoz mereven ragaszkodnia, sem pedig felelőtlen módon a rendet megkérdőjelező államok sorához csatlakoznia, más szóval: versengés, ahol kell, együttműködés, ahol lehet.

The Hamas Intelligence War against Israel

Netanel Flamer: The Hamas Intelligence War against Israel. Cambridge [etc.: Cambridge University Press, 2025. viii, 207 p. (Intelligence and National Security in Africa and the Middle East)
OGYK jelzet: 937.335

A Bar-Ilan Egyetem adjunktusa és a Begin-Sadat Stratégiai Tanulmányok Központjának kutatója arab, héber és angol nyelvű elsődleges forrásokra támaszkodva mutatja be a Hamász hírszerzésének tevékenységét 1987-től napjainkig, egyedülálló bepillantást nyújtva az aszimmetrikus hadviselés hírszerzési dimenzióiba. Ez az első olyan átfogó elemzés, amely egy nem állami szereplő — jelen esetben a Hamász — teljes hírszerzési tevékenységét vizsgálja egy állami ellenféllel, Izraellel szemben. A szerző alapos kutatómunkát követően feltárja a terrorszervezet különböző információgyűjtési módszereinek fejlődését, az információk operatív igényekre és stratégiai elemzésre való felhasználását, valamint az izraeli hírszerző apparátus elleni kémelhárítási tevékenységét. Bemutatja, hogy a Hamász tevékenysége hogyan vált fokozatosan kifinomultabbá, ahogy intézményei megszilárdultak, és a konfliktus jellege megváltozott. A könyv egyik legfontosabb tanulsága, hogy az izraeli hírszerzés (Moszad, Sin Bét) gyakran alulbecsülte ellenfele képességeit, ami hozzájárult a későbbi, tragikus meglepetésekhez, így a 2023. október 7-i támadás előzményeinek megértéséhez is.

Power Players: Sports, Politics, and the American Presidency

Chris Cillizza: Power Players: Sports, Politics, and the American Presidency. New York: Twelve, cop. 2023. 1, 327 p.
OGYK jelzet: KK V/19523

Chris Cillizza politikai elemző elsősorban a Washinton Post 2005 óta működő, ma is népszerű politikai blogja, a The Fix alapítójaként ismert. A választásokkal foglalkozó oldal honlapjára történő befogadásával a lap az elsők között tett kísérletet a hagyományos nyomtatott média és az új digitális média összeolvasztására. Cillizza később a CNN választási műsorainak egyik arca lett, napjainkban pedig a mélyebb igényű szakmai diskurzus egyre jelentősebb online felületén, a Substack-en teszi közzé rendszeres elemzéseit.
Első nem aktuálpolitikai kérdéseket tárgyaló könyvében az 1945 utáni amerikai elnökök és a sport kapcsolatával foglalkozik, megvizsgálva mind egyes sportágakhoz fűződő személyes viszonyukat, mind felfogásukat a sport világával, annak a hétköznapi életre alkalmazható tanulságaival kapcsolatban.
Cillizza szerint az, hogy a politikusok milyen sportágakkal azonosulnak, illetve melyeket emelik be megszólalásaikba kétféle értelemben is megvilágító erejű: egyrészt rámutat arra, hogy mely társadalmi rétegeket kívánják megszólítani kedvelt szabadidősportjukon keresztül, másrészt akár az is kiolvasható belőle, hogy a jövő vezetői hogyan viszonyulnak a versenyhez, a csapatmunkához és az adott játékszabályokhoz. George H. W. Bush elnök például szívesen szervezett patkódobó versenyeket a Fehér Ház kertjében, amivel hagyománytiszteletét igyekezett kifejezni, illetve egy olyan sportba bevonni vendégeit, amely alatt könnyed légkörben szövődhetnek fontos személyes kapcsolatok. A jelenlegi elnöknél azonban valószínűleg senki sem igyekezett több népszerű látványsporthoz kötődni: Trump a NASCAR-autóversenyektől a pankráción át az amerikai futballig számos, tömegek által látogatott sportesemény rendszeres résztvevője nézőként.

The Lands in between

Mitchell A. Orenstein: The Lands in between: Russia vs. the West and the New Politics of Hybrid War. New York (N.Y.): Oxford University Press, 2024. xiv, 258 p.
OGYK Jelzet: 937.342

A politológus, a Pennsylvaniai Egyetem Orosz és Kelet-európai Tanulmányok Intézete professzorának könyve alapos elemzés nyújt az Oroszország és a Nyugat között feszülő geopolitikai törésvonalakról. Fő tézise, hogy Oroszország 2007-ben hibrid háborút indított a Nyugat ellen, hogy megőrizze befolyását az Oroszország és az EU/NATO között elhelyezkedő országokban A szerző a „köztes földek” – többek között Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország – sorsán keresztül mutatja be a hibrid háború természetét. A Kreml dezinformációval, kiberakciókkal és szélsőséges pártok pénzelésével igyekszik aláásni a nyugati intézményrendszert és a demokratikus értékrendet. A könyv rávilágít arra a cinikus politikai stratégiára, amelyben a helyi vezetők a két hatalmi tömb közötti lavírozásból profitálnak, miközben országaik egzisztenciális választás elé kényszerülnek. A 2024-es frissített kiadás már az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió tanulságait is beépíti, hangsúlyozva, hogy a régió sorsa a globális világrend jövőjét is meghatározza. A mű egyszerre tudományos igényű munka és figyelmeztetés a liberális demokráciák törékenységére.

The Invention of Power

Bruce Bueno de Mesquita: The Invention of Power: Popes, Kings, and the Birth of the West. New York: PublicAffairs, cop. 2022. 1, 352 p.
OGYK Jelzet: KK V/6054

Bruce Bueno de Mesquita amerikai politikatudós, a 2010-es években nagy visszhangot kiváltó Diktátorok kézikönyve társszerzője (a hangzatos cím valójában a politikus hatalmon maradásához szükséges optimális erőforrás-allokációt tárgyaló szelektorátus-elméletet takarja) legújabb könyvében a középkori Európára jellemző hatalmi struktúrák és a Nyugat mai prosperitása közötti összefüggést vizsgálja. Közelebbről: a császárság és a pápaság 12. századi hatalmi küzdelmei (az ún. invesztitúraharc, azaz a kinevezési jog körüli konfliktus), egészen pontosan a rivalizálás lezárásának módja a kontinens történetének későbbi időszakára nézve váratlan versenyelőnyhöz juttatta Európát. A Róma és a Német-római Birodalom, Franciaország és Anglia között megkötött három konkordátum ugyanis – másodlagos következményként – olyan ösztönzőrendszert teremtett, amelyben a világi uralkodók valóban érdekeltekké váltak országaik gazdaságának fejlesztésében.
Az egyházi-világi küzdelmeket lezáró legjelentősebb egyezmény, az 1122-es wormsi konkordátum vétójogot adott a német-római császárnak a püspökök kinevezésében. Mivel utóbbiak ebben a korban jelentős földbirtokosok és adószedők voltak, ez az újonnan megteremtett kiskapu érdekeltté tette a császárt a szóban forgó terület gazdaságának fejlesztésében, hiszen innentől kezdve könnyen előállíthatott egy olyan helyzetet, ahol a püspöki tisztség betöltetlen maradt, így pedig a normális esetben az egyházhoz áramló bevételek is az államkincstárat gazdagították.
A szerző innentől jelentősen gyorsít az általa felállított logikai lánc végigvitelén, ugyanis előrebocsátja, hogy a fejlődés magától értetődő módon legjobb ösztönzője a gazdasági, majd más természetű szabadságjogok megadása és kiterjesztése volt: így kezdett el virágzani a kereskedelem, születtek meg a városi szabadságjogok, majd az egyre szélesebb polgárság, amely réteg már megfelelő gazdasági alkuerővel bírt ahhoz, hogy kikényszerítse saját képviseletét a politikai döntéshozatalban. Bruce Bueno de Mesquita szerint tehát a wormsi konkordátumtól viszonylag egyenes út vezetett a jólétben és szabadságban élő Nyugat megszületéséhez.