2026 február


HÍRLEVÉL

Az Országgyűlési Könyvtár elektronikus hírlevele, 2026. február

ONLINE FORRÁSOK A KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN

Három új adatbázissal bővült a könyvár online kínálata

Idén januártól három adatbázisunk tartalomkínálata is jelentősen bővült. Elérhetővé vált a legfontosabb magyar szakkönyvkiadók könyveit digitális formában felvonultató SZAKTÁRS adatbázisportál valamennyi gyűjteménye. Az előfizetésünkben már eddig is szereplő kiadókkal együtt összességében közel 30 hazai kiadó könyvei között böngészhetünk. Mostantól a Cambridge University Press Journals teljes gyűjteménye is hozzáférhető a könyvtárban, azaz a kiadó általunk eddig előfizetett humán- és társadalomtudományi csomagja kiegészült többek között orvostudományi, mérnöki és természettudományi folyóiratokkal. Szintén frissen került be kínálatunkba az egyik legjelentősebb multidiszciplináris adatbázisunk, az EBSCO Legal Source elnevezésű gyűjteménye, amely 1100 teljes szövegű jogi szakfolyóirathoz biztosít hozzáférést. Mindhárom adatbázist a teljes jogú könyvtári tagok vehetik igénybe a könyvtárban, illetve távhozzáféréssel.

MÁR OLVASHATÓ A KÖNYVTÁRBAN

ÚJ KÖNYVEK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYÁBAN

Már böngészhető januári virtuális tárlónk:
https://konyvtar.parlament.hu/konyvajanlo-2026-januar

Fókuszban a külföldi szakirodalmi kínálatunk – Történelem- és politikatudomány

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy állományát minél szélesebb körűen gyarapítsa friss külföldi szakirodalommal. A következő hónapokban tavaly beszerzett külföldi könyveinkből teszünk közzé gyűjtőköri válogatásokat. Az elmúlt hetekben a történelem- és politikatudományi újdonságainkból szemezgettünk.

KÖNYVTÁRI HÍREK

Könyvtárunk 35 éve tartozik ismét az Országgyűlés szervezetéhez

Az Országgyűlési Könyvtár 1868-as megalapításától kezdve 1952-ig a Magyar Országgyűlés hivatali szervezetének egységeként működött (kivéve a Tanácsköztársaság idejét), melynek alapvető feladata a törvényhozók munkájának, tudományos érdeklődésének támogatása volt. Az 1945 utáni kultúrpolitika és a parlament szerepének változásával a könyvtárt 1952-ben nyilvánossá tették. 1953 elején megszüntették az Országgyűlés fennhatóságát, s a közgyűjtemény a kulturális minisztérium felügyelete alá került, 1958-ban pedig a művelődésügyi miniszter országos tudományos szakkönyvtári minősítést adott az intézménynek. A rendszerváltoztatáskor, 1990 októberében az első szabadon választott országgyűlés elnöke, Szabad György és a művelődési miniszter megállapodást írt alá arról, hogy 1991. január 1-jével „helyreállítja az Országgyűlés és az Országgyűlési Könyvtár történetileg kialakult szerves kapcsolatát”. A döntés nyomán kettős funkciójú lett az intézmény: a törvényhozás könyvtáraként nyilvános közkönyvtári és országos tudományos szakkönyvtári feladatait is megőrizte.

Kollégánk írása a Parlamenti Szemle legfrissebb számában

A Parlamenti Szemle 2025. 1. számának Visszatekintés rovata Berzeviczy Albert sokoldalú tudós-politikus, házelnök, publiciszta és esszéíró A parlamentekről című műve kapcsán közölte Villám Judit kolléganőnk írását a szerző életéről és munkásságáról. A téma iránt érdeklődők a lapszámban az említett Berzeviczy-mű eredeti szövegét is elolvashatják a könyvtárunk által előfizetett Szakcikk adatbázisban. A parlamentekről című művet nyomtatott formában is megtalálják könyvtárunk Külföldi Parlamenti Gyűjteményének kézikönyvtárában (Berzeviczy Albert: A parlamentekről: két népszerű előadás. Budapest: [Franklin Társulat], 1900. - 73 p., OGY: B6/4443 KPGY KK I), emellett a szóban forgó lapszám nyomtatott verziója is elérhető a könyvtár olvasótermében.

Élménybeszámoló az ösztöndíjprogramról a 3K lapjain

A Háromká könyvtárszakmai magazin decemberi számában olvasható a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogramunk résztvevőivel készült interjú. A 2025-ös program összefoglalója és az ösztöndíjasok élménybeszámolója a lap Körkérdés rovatában kapott helyet. Az ifjú Kárpát-medencei kollégák szívmelengető szavait olvasva ismét megbizonyosodhattunk arról, hogy a régióban élő és dolgozó magyar ajkú könyvtárosok kapcsolatépítését szolgáló program 15 év után is változatlan sikerrel járul hozzá a szakmai közösségek létrehozásához és megtartásához határainkon innen és túl. A teljes lapszámot innen tölthetik le.

Hamarosan lejár az idei Werbőczy-pályázat benyújtási határideje

4402025-ben Széchenyi István alkotmányos nézetei címmel hirdettük meg a Werbőczy István Jogtörténeti és Történettudományi Pályázatsorozat idei tanulmányíró-versenyét annak emlékére, hogy 200 esztendővel ezelőtt, 1825. október 12-én szólalt fel első ízben Széchenyi István gróf a felsőtáblán. Az országgyűlés elnöke a pályázat kiírásával kíván hozzájárulni az évforduló és Széchenyi István emlékének méltó megünnepléséhez. A pályázók által választható témák a pályázati kiírásban olvashatók. A pályázat eredményhirdetésére és a díjkiosztásra előreláthatóan 2026. április 24-én, az Aranybulla napján kerül sor az Országházban. A díjnyertes pályaműveket az Országgyűlés Hivatala megjelenteti honlapján.

MEGEMLÉKEZÉS

150 éve halt meg Deák Ferenc

440Deák Ferenc (1803–1876) nemesi család sarjaként született Söjtörön. A győri jogakadémia elvégzése után Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, majd Zala vármegyében lett tiszti ügyész, 1833-tól pedig a pozsonyi országgyűlés követe. Az 1839–40-es diétán már országos tekintély övezte, a liberális ellenzék vezetőjének ismerték el. Az 1848. március 15-i forradalmat követően a megyei közgyűlés felkérésére ismét részt vett az országgyűlés munkájában. 1848 áprilisában a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere lett, júliusban pedig az első népképviseleti országgyűlés tagjává választották. A Bach-korszakban a passzív ellenállás vezéralakja volt. Megkerülhetetlen szerepet játszott a kiegyezés létrehozásában: magyar részről az ő irányításával folytak a tárgyalások, amelyek eredményeképp 1867-ben törvényben rögzítették Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és az ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett. Munkásságáról a közelmúltban közöltünk egy írást honlapunkon.

100 éve született Benedek Ferenc jogtudós

Benedek Ferenc (1926-2007), a római jog kiváló szaktekintélye Pécsen végezte jogi tanulmányait. Diplomaszerzése után mindjárt csatlakozott az intézmény oktatói karához, és pályafutása során mindvégig ott tevékenykedett. Pályája elején több területtel – perjoggal, római joggal és közgazdaságtannal – is foglalkozott, ami tágabb látásmódot adott számára, ám érdeklődése végül egyértelműen a római jog felé fordult. Ebben segítségére volt latintudása, valamint a német és olasz, később pedig a francia, angol és spanyol szakirodalom ismerete, amelyek nélkülözhetetlenek e tudományterület műveléséhez. Benedek Ferenc professzor pályája szorosan összefonódik a római jog oktatásával: több mint öt évtizeden át (1951–2006) tanította a hallgatóknak a klasszikus jogi műveltség fogalmi alapjait és a pontos, fegyelmezett jogi gondolkodás módszerét.

AZ ORSZÁGHÁZ KÖNYVKIADÓ KÍNÁLATÁBÓL AJÁNLJUK

Szoborséta az Országház körül

Az 1885 és 1904 között, Steindl Imre tervei alapján épült Országház nemcsak Budapest, hanem Magyarország egyik legfontosabb jelképe is. Az épület elsősorban a törvényhozás otthona, ám mint a világ egyik legjelentősebb építészeti és művészeti alkotása turisztikai célpont is: évente több százezer látogató keresi fel. Az Országház Könyvkiadó e tárgyban megjelent legfrissebb kiadványa az Országház múltját és jelenét mutatja be a szélesebb közönségnek, kivételes betekintést adva az épület mindennapjaiba is. A kötetbe itt lapozhatnak bele.