Aktuális információk - első sor
Please be informed that on Wednesday and Thursday, 29-30 April 2026, patrons’ computer workstations will be unavailable due to an upgrade.
After the long weekend, from 4 May 2026, the computers shall be at your disposal again.
Thank you for your understanding!
Aktuális információk - második sor
Please note that due to the May Day long weekend, the library will stay closed on Friday, 1 May and Saturday, 2 May 2026.
We also inform you that on Saturday, 9 May 2026 the library will not accept visitors either.
Nyitó oldali csempék
Asset Publisher
1917. augusztus 20-án kelt az a királyi kézirat, amely Wekerle Sándort újból miniszterelnökké nevezte ki. Wekerle Sándor (1848-1921) harmadik kormánya háborús időszakban, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének idején működött.
A képviselőház 1917. szeptember 12-i ülésén mutatkozott be az új kormány, mely egy válságokkal terhelt légkörben kényszerült dolgozni. Október folyamán XV. Benedek pápa békekísérlete került az érdeklődés középpontjába, ami sajnos kudarccal végződött. A helyzetet bonyolították az oroszországi események: novemberben a Lenin és Trockij vezette kommunista párt ragadta meg az államhatalmat, ami kihatással volt az ottani hadműveletekre is. Háború és béke kérdésében azonban a magyar kormánynak szűk mozgástere volt, hiszen a külpolitikát Bécsből irányították. A megugrott hadi kiadások miatt Wekerle politikájának homlokterében az ország pénzügyi helyzetének javítása állt, melynek részeként az adók és illetékek reformjára is sor került.
A Wekerle-féle építkezést, jövőorientált gondolkodást jelzik azok a kereskedelempolitikai elképzelések, amelyek szorosabbra fűzték volna Magyarország, Ausztria és Németország gazdasági kapcsolatait. Az elképzelés megvalósulását a történelem menete meggátolta.
Wekerle, véget vetve a kisebbségi kormányzásnak, 1918. január 24-én újjászervezte kabinetjét, programjának kulcselemei pedig az általános választójog kérdése, az oktatás és közigazgatás reformja, a gazdaság fejlesztése, a földbirtok-politika mederbe terelése, a folyamatban lévő béketárgyalások eredményessége, az ország integritásának megőrzése, valamint a pénzügyi konszolidáció lettek.
Wekerle Sándor egy rendkívül nehéz időszakban próbált a hazaszeretet és a józan ész diktálta úton haladni, és politikai egyensúlyt teremteni, ám abban végül kudarcot vallott. IV. Károllyal való kapcsolatában is – az elvi egyetértés ellenére – folyamatos bizalmatlansággal kellett megküzdenie. Az állandó válsághelyzetben lemondások és újbóli megbízások követték egymást. Utolsó, végleges lemondására 1918. október 30-án, az őszirózsás forradalom idején került sor.
Amennyiben mélyebben érdeklődnek Wekerle Sándor élete és munkássága iránt, ajánljuk figyelmükbe a róla szóló műveket könyvtárunk állományából:
A három Wekerle-kormány működéséről pedig az alábbi cikkben olvashatnak bővebben:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/wekerle_sandor_a_valsagmenedzser/















