Az Országgyűlési Könyvtár története és az Országház építéstörténete szempontjából egyaránt mérföldkőnek számít 1897 nyara, amikor Steindl Imre elküldte a könyvtár első terveit és alaprajzait Kammerer Ernő országgyűlési képviselő, a Könyvtári bizottság tagja számára.

E jeles időszakban érvényes, az 1884-1887. évi országgyűlés képviselőházának 1887. május 21-én tartott ülésén elfogadott és 1899. május 15-ig érvényben lévő házszabály (255. §) kimondta, hogy „A ház, tagjainak használatára, könyvtárt állit, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak”. Az állomány növekedése nyomán a Sándor utcai Képviselőházi Könyvtárban előállt helyhiány az 1890-es években ismét feszítővé vált. Küffer Béla, a Képviselőházi Könyvtár 1884 és 1904 közötti vezetője szavait idézve a „könyvek az egész házban, ahová szekrény csak fért, szétszórtan vannak felállítva”, illetve „fogytán a hely a szekrényekben, ezek teteje is tele van már könyvekkel”. E körülmények akadályozták a könyvtár zavartalan működését. A Könyvtári bizottság által 1894 decemberében megbízott, Esterházy Kálmán gróf és Francsics Norbert Jakab alkotta Különbizottság 1895. februári megállapításai egybecsengtek a könyvtárvezető szavaival. Az Országház Steindl Imre tervei alapján és vezetésével folyó építési munkálatai előrehaladásának mértéke arra sarkallta a könyvtár vezetését, hogy immár végleges könyvtári helyben gondolkodjon. 1897 májusában Kammerer Ernő, a Könyvtári bizottság jegyzője is felismerte annak szükségességét, hogy a „képviselőház könyvtárának az új parlamenti palotában leendő elhelyezésével” behatóan foglalkozzanak. Az 1890-es évek második felében a Képviselőház Könyvtári bizottsága rendszeresen figyelemmel kísérte a könyvtárral kapcsolatos építkezési tervek megvalósítását.

Steindl Imre első tervvázlatai a jövendőbeli könyvtár helyiségeiről (1897)

A Steindl-alaprajzokhoz fűzött megjegyzések szerint a könyvtári helyiségek „az épület Duna felőli középrészében a két torony között a földszinten és félemeleten nyertek elhelyezést […]”. A mellékelt leírás azt a szempontot fogalmazza meg, hogy a könyvtárhelyiségek könnyen megközelíthetők legyenek mind az épület teljes egészéből, mind pedig kívülről, a Duna felőli oldalról: a rakpartról közvetlenül, valamint az árkádokról az előcsarnokon, majd a lépcsőkön keresztül. Az építész bölcs előrelátástól vezérelve oly tágas és számos helyiségeket álmodott meg, hogy azok a távoli jövő generációk igényeinek is teljes mértékben megfeleljenek.

A részletes leírásokkal kísért tervrajzok, metszetek a Tervtárban találhatók meg. E digitális gyűjtemény állományának jelentős részét az Országház építése idején készült tervrajzok alkotják. Megtalálhatók benne a Steindl Imre által jegyzett, illetve az irányítása alatt alkotó műhelyek eredeti tervei, alap- és helyszínrajzai, metszetei, homlokzati tervei és belső részletrajzai.

A pirossal keretezett rész a könyvtár nagy olvasótermének és egyéb helyiségeinek alaprajzát emeli ki